Jean d’Estrée: Branles de Malte
A Szent János Ispotályos Lovagrend 1530-ban telepedett le Málta szigetén. A korábban föníciai, pun, bizánci, arab illetve aragóniai telepesek által benépesített Málta 1798-ig állt a johanniták fennhatósága alatt. Ebben az időszakban főként francia, spanyol, portugál és olasz kulturális hatások érvényesültek a szigeten. A Branles de Malte a johannita lovagok 16. századi táncaiból összeállított öttételes táncszvit, amely a francia királyi udvarban került bemutatásra az 1500-as évek közepén. A táncot előadó hölgyek és urak pompázatos török kosztümöket viseltek.

Tánc – A lovag tánca – Danza Graziosa – Máltai álarcosbál
Noha a Szent János Lovagrend valójában szerzetesrend, a tánc fontos szerepet játszott az lovagok életében. Az előkelő európai családokból származó lovagok még odahaza, neveltetésük során elsajátították az udvari táncokat, amelyeket aztán a lovagrendben is népszerűsítettek.
Az álarcosbál nemcsak a lovagok, hanem Málta fővárosa, Valetta, polgárainak körében is közkedvelt szórakozás volt. A bálokat a palotákban, kastélyokban, majd később főként a 18. században épült Manoel Színház nézőterén tartották, a padok helyén. A maszk viselése az álarcosbálokon a lovagok kivételével mindenki számára kötelező volt.

Két kasztanyett-tánc
A spanyol származású nagymesterek uralkodása idején erőteljes spanyol kulturális hatás érvényesült a szigeten. A 17–18. században a máltai polgárok lakodalmán is a spanyol stílusú kasztanyett-tánc volt a legnépszerűbb.

Máltai induló
A máltaiak a falusi festák és a körmentetek alkalmával mindmáig szívesen játsszák közkedvelt indulóikat, amelyeken nemcsak a janicsár-zene és a középkori lovagi indulók, hanem a brit katonazene hatása is érezhető. A most előadott 18. századi induló még a jelenleg divatos falusi rezesbandák megjelenése előtt keletkezett. Rendszerint néhány utcai zenész illetve vándormuzsikus adta elő keresztelők, falusi fiesták és más ünnepségek alkalmával.

Girland-tánc
A korabeli beszámolók tanúsága szerint a girland-táncokat Málta szigetén elsősorban a farsang idején, a Nagyböjtöt megelőző karneváli napokban járták, egy lomb- és virágfüzérekkel, esetleg gyümölcsökkel is díszített pózna körül. A girland-tánc Gozo szigetén még mindig él: kizárólag férfiak táncolják, női ruhába öltözött férfiakkal, évente csupán egyszer, a karneváli időszakban.

Il-Maltija
A 150 éve Málta nemzeti táncának tekintett Maltija Málta és Gozo szigetén egyaránt közkedvelt táncdallam. Érdekes módon mind udvari mind rusztikus változata fennmaradt. Udvari változatát 18. századi kosztümben, rusztikus változatát máltai népviseletben adják elő.

Bum bum il-bieb (gyermekjáték)
A játékban a szerelmes lovag elküldi követét szíve hölgyéhez. A követ bekopog a hölgy ajtaján és ígéreteivel – szép ruhák, kényelmes otthon – kieszközli a család beleegyezését a frigyhez.

Altató – Orqod orqod (Sleep sleep)
A máltai anyák évszázadok óta ezt az altatót éneklik gyermekeiknek. A dalnak számos dallam- és szövegváltozata alakult ki.

Air
Sajnos mára igen sok máltai dallam és tánc feledésbe merült. Ezt a táncot viszont már a 19. század elején közzétették: a walesi Edward Jones, a walesi herceg hárfása jelentette meg nyomtatásban. A 19. századi utazók beszámolója szerint Máltán nyilvánosan csak férfiak táncoltak, a nőknek nem illett a nyilvánosság előtt táncolni.

Ghanja (népdal)
A máltai zenében egyazon dallam több dal alapjául szolgálhat. A legkedveltebb dalokat nyolcszótagú, abcb rímképletű, metaforákkal, közmondásokkal telitűzdelt négysorosok alkotják. Ez a daltípus feltehetően az arab megszállás idejéből (870–1240) származik, szájhagyomány útján terjedt és maradt fenn a nép körében. Az előadásra kerülő négysorosok az előttünk járó generációk bölcsességéről tanúskodnak. Az egyik azt tanácsolja az ifjaknak, ne szennyezzék be azt a vizet, amelyből egykor majd ivóvízként szolgálhat. A másik arra int: mindig őrizzük meg józanságunkat, soha ne tápláljunk túl merész vágyakat.

Máltai dallam
A máltai dallamoknak nincs címe, mert egy dallam több szöveges mű alapját is képezheti. Az előadásra kerülő dallam improvizált négysorosok és kötetlen énekbeszéd alapjául is szolgálhat.

Karácsonyi dal – Ninu Ninu
Ezt a rendkívül egyszerű, régi karácsonyi dalt egy csupán néhány hangból álló hangsor alkotja. Málta bizonyos részén ugyanez a dallam egy kedvelt máltai gyermekjáték (Ninu ninu) alapjául is szolgál: a gyerekek előbb sorban egymás kezére rakják a kezüket, majd egyenként visszaveszik és a mellettük álló vállára rakják, és ily módon kört alkotva énekelnek. A dalban hallható hangszer, a mirliton máltai neve zummara.

Ballada
Az előadott dallam évszázadok óta, egészen mindmáig újabb és újabb tragikus kimenetelű balladák alapjául szolgál. Az énekes (ghannej) általában emlékezetből recitálja a hosszú balladákat.

Il-Karnival
A régi farsangi dal szövege a következő: „Vigadjunk ifjak, mulassunk, csak három nap a karnevál, máris itt a nagyböjt!” A katolikus Máltán szigorúan betartották a nagyböjti (Randan) előírásokat.

Harci tánc – Máltai fegyvertánc – Karneváli tánc
A műsor végén három farsangi táncot hallhatunk. A harci tánc és a máltai fegyvertánc egyaránt kardtánc volt. Amikor a Nagymester engedélyt adott a karnevál megkezdésére, fehér és színes szalagos ruhákba öltözött, fakardot és pajzsot viselő férfiak imitált harci tánca nyitotta meg a mulatságot. Egy későbbi, ma is népszerű kardtánc a lovagok és törökök harcát jeleníti meg. A legutolsó tánc a máltai karneváli utcák hangulatát idézi. Ilyenkor természetesen az ütő- és ritmushangszerek szerepe az elsődleges. Igen fontos szerepet játszik a pergődob (rabbaba/zavzafa), a tamburin (tanbur), a kardok csattogását imitáló csettegő illetve kereplő (cuqlajta) és a tehénszarvból készült kürt (qarn).

A népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet kétnapos seregszemléje,
műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek,
zeneiskolások és hagyományőrző népművészek közreműködésével,
a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.

A Tízszínvirág című műsor tíz ország legszebb dalait, zenéjét és szólisztikus táncait bemutató, valóban színes nagy kavalkád. Ezek az országok csatlakoznak 2004 májusától az Európai Unióhoz. Az újonnan belépő államok földrajzi távolsága nagy: a Baltikumtól szomszédainkon át Európa két szélén lévő kis szigetországig – Ciprus, Málta - terjed.
A kultúra e színes palettáján sok eddig kevésbé ismert zenei stílus jelenik meg. A közönség ritkaságnak számító hangszereket és énekszólókat, különleges kórusműveket hallhat, valamint virtuóz szólisztikus táncokat csodálhat meg ebben a sokszínű műsorban.

Az Örök szertartás című kétrészes táncjáték első, A találkozás rítusai címet viselő része különböző népek táncaiból válogatva viszi színre férfi és nő kapcsolatát. A koreográfiákat a Honvéd Táncműhely koreográfusai készítik, a produkció külön érdekessége, hogy a munkában a belga Flagel művészházaspár is részt vesz.
A sokféle találkozás, a párválasztás természetes folytatása A lagzi. A második részben Zoboralja és Felvidék dallamvilágából és táncanyagából készült rituális, hagyományos lakodalom elevenedik meg a színpadon és keveredik azokkal a képekkel, melyek a menyasszony gondolataiban, lelkében születnek.