KERESÉS

[ Foglaljon helyet ]

PROGRAMAJÁNLÓ

Oktatási és Kulturális Minisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Budapest Főváros
T-Mobile
RTL Klub
Budapest Film

Április 2.
Mátyás-templom, 20:00
Szymanowski: Stabat mater (1926)
Händel: Dixit Dominus
Karol Szymanowski (1882-1937) a késő romantika (R. Strauss) és a XX. századi modern zene (Bartók, Sztravinszkij) közötti stílustörést íveli át. Teljesen önálló karakterű kompozíciói már elszakadtak ugyan a romantika kötöttségeitől, de még nem hangolódtak rá a XX. század eleji "mindenáron-mást" folyamatokra.
A Stabat mater gondolata először 1924-ben, Szymanowski párizsi utazása során vetődött fel. Edmond de Polignac hercegnő, a híres francia műpártoló javasolt a szerző számára egy “Lengyel Requiem”-et, melyben ősi vallásos szövegek hangoznának el múltat idéző zenei tónusban. A kompozíciós munkát egy évig halogatta a komponista, ám két esemény hatására – unokahúga váratlan halála és egy felesége emlékének adózó varsói gyáriparos (Bronislaw Krystall) felkérése – régi vallásos szövegek felé fordult. Jacopone da Todi, ferences szerzetes jól ismert versét választotta. A hagyománytól eltérő módon Szymanowski nem a latin szövegű verset zenésítette meg, hanem annak lengyel átköltését (Josef Jankowski munkája), de a mű nyomtatott partitúrájában mind a lengyel, mind a latin szöveg megtalálható. (A mű mindkét nyelven előadható.) Szymanowski a megzenésítés során alapvetően eltért attól a színes, népzene által inspirált zeneszerzői stílustól, mely az 1920-as években komponált műveinek nagy részét jellemezte. Ehelyett visszanyúlt a reneszánsz korban gazdagon virágzó polifon kóruszenéhez, valamint az archaikus lengyel vallásos énekekhez és a régi egyházi muzsikához. Egy korabeli francia kritikus, André Coeuroy szerint Szymanowski Stabat matere az egyik “legeredetibb vallásos zenemű, amit valaha írtak”.
Ménesi Gergely
Ménesi Gergely, karmester. 1970-ben született Budapesten, 1976-ban kezdte hegedű tanulmányait, 1979-86 között az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarában hegedült, az utolsó 3 évben szólamvezetőként. A zenekar koncertjein több hegedűszólót is játszott, Corelli művekben és Bach V. brandenburgi versenyében. 1994-ben végezte el a Zeneakadémia karvezetés szakát, majd 1997-ben Lukács Ervin professzor növendékeként karmesterként diplomázott. Három alkalommal (Budapest, 1993., Miskolc, 1994. 1996) vett részt Jurij Szimonov karmesterkurzusain, a stuttgarti karmesterkurzuson 1996-ban és 1997-ben Helmuth Rilling professzor irányítása alatt dolgozott. 1997-1999-ben a miskolci egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolájának szimfonikus zenekarát vezette és ugyanitt kamarazenét is tanított. 1999-től a győri Széchenyi István Főiskola Művészeti Fakultásának szimfonikus zenekarát vezette, 2000-től 2002-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szolfézst és zeneelméletet tanított. 2000. augusztusától a Szolnoki Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, ugyanez év februárjától Maklári József utódjaként vezeti a váci Vox Humana énekkart is. 1998. májusában részt vett a Magyar Televízió által szervezett IX. Nemzetközi Ferencsik János Karmesterversenyen, ahol második helyezést ért el. Több magyar szimfonikus zenekart vezényelt, vendégszerepelt a kassai és a marosvásárhelyi Filharmonikusok koncertjein.
http://www.szentistvanzene.hu/



| Budapesti Tavaszi Fesztivál | Budapesti Őszi Fesztivál | Nyár a Lánchídon |
| lap tetejére | kezdőlap | jegyrendelés | magunkról | írjon nekünk! |

wapon: http://wap.fesztivalvaros.hu/