A Tavaszi Fesztivál ünnepel, az idén 25 éves. 1999 óta minden évben szerepel műsorán egy Bartók-Kodály est, amit a Muzsikás együttes ad Sebestyén Mártával és Batyuékkal. A műsorok vendégei rendre neves klasszikus előadók voltak – hegedűművész, csellóművész, kvartett, leánykar, szimfonikus zenekar, vegyeskar, akiknek a segítségével az életművek egy-egy oldalára irányult a figyelem. Az idei jubileumi évben sokfelől jöttek a résztvevők. Hallhatjuk, láthatjuk az autentikus népi énekest, Petrás Máriát Moldvából, a Muzsikást és Sebestyén Mártát, Batyuékat a táncosokat és Jandó Jenőt a méltán hírneves zongoraművészt, a nagyszerű Danubia Szimfonikus Zenekart az invenciózus karmester, Héja Domonkos vezényletével. A műsor zenei anyagát a Kárpát-medence népzenéjéből állítottuk össze, melyet Bartók vagy Kodály gyűjtött, és műveik hátterében is jelen vannak.

Az első félidőben kamara-darabokat hallunk. Közismert, hogy Bartók és a Kodály házaspár együtt látogatott el Kalotaszegre, ahol a zene mellett megcsodálták a templomok festett kazettás mennyezetét, a tájba illeszkedő falvakat, az ünnepek és a hétköznapi élet tárgyait, a viseletet, a szokásokat. A műsor első két darabja (1-2.) innen, Kalotaszegről való. Az első hangszeres tánczene: verbunk, csárdás, szapora. A második olyan énekelt, különösen lassan előadott régi dallam, amilyeneket a lakodalom másnapján, hajnalban szoktak énekelni az öregek. Ezt dudatánc (3.) követi – hegedűn és tánccal előadva –, amelyben felbukkan Kodály Mátrai képek művének néhány dallama: Vidrócki balladája, Madárka, madárka, dudanóták. A műsorban Bartók Improvizációk magyar parasztdalokra sorozatának (4.) 5-6-7-8. darabja következik úgy, hogy a 6. előtt elhangzik a dallam kalotaszegi változata. A műsor ötödik darabjában két Bartók zongoraművet, Az éjszaka zenéjét és az Allegro barbarót (5.) köti össze gyimesi muzsika úgy, hogy a modern XX. századi művek és a régi hagyományt őrző népi hegedű-gardon játék a legtermészetesebben illeszkednek egymáshoz. Az első félidőt Bartók gyűjtésekből összeállított dunántúli tánczene (6.) zárja. A vonósok hangzását tambura színesíti. Érdemes felfigyelni a táncra, amely egy régi táncfilm alapján felújítja-bemutatja a táncok egy mára már eltűnt, régies, igen szép változatát.

A második félidő moldvai balladával és a Gergelytánccal (1.) indul. Énekel Petrás Mária. Ezt az igen-igen régi éneket és szöveget megőrző hagyományt követi a XX. század egyik csodálatos autonóm zeneműve Bartók legutolsó alkotása a harmadik zongoraverseny (2.). „Hogy szerzője búcsúnak szánta-e, nem tudhatjuk. A műben van valami a mindenen túlemelkedés könnyedségéből, de benne érezzük az életbe visszatérő örömét, az életet újra megpillantó naiv rácsodálkozását, boldogságát is.” – írja Kroó György. A szimfonikus hangzás után vonós kamarazene és tánc következik: csárdások és verbunk (3.) Erdélyből, Szászcsávásról. A műsor befejezéseként Bartók: Román népi táncok (4.) művének 3-4-5-6-7. tételei hangzanak el, autentikus népi változatban, vagy zongorán, vagy éppen a zenekarral közösen játszva.

" A Rajkóvá válás kezdete "

A Talentum Nemzetközi Tánc - és Zeneművészeti Szakiskola, Szakközépiskola 1991 óta működik a Talentum Kulturális Alapítvány gondozásában. Működésének elsődleges célja a személyre szabott művészeti képzés mellett, a nem pusztán tudásban, technikai felkészültségben, sokkal inkább hozzáállásban megnyilvánuló profizmus közvetítése a tanuló felé. A diákok a többlépcsős képzés során a Zeneművészeti - illetve a Táncművészeti Tagozaton a korosztályuknak megfelelő általános ismeretanyag mellett különlegesen nagy óraszámban foglalkoznak a művészeti szak-, és kiegészítő tárgyak minél mélyebbre hatóbb elsajátításával. Az iskola igyekszik kitűnő oktatói -, művésztanári testületén keresztül a hivatásos zenész-táncostudás és habitus mellett, a - sajnos - ma már nem csupán az amatőr mozgalmakra jellemző mérhetetlen lelkesedést, a művészet iránti odaadást is adoptálni és továbbadni a tanulóknak.

Magyarország régi időktől vonzotta az idegen földről jött látogatókat. Korábbi századok, angol, francia, német utazói csodálattal írnak a magyarok táncáról, mint a nemzeti karakter kifejezőjéről. Ha igaz az, hogy nyelvében él a nemzet, úgy bizonyára dalai, táncai is meghatározóak. Elegancia, virtuozitás, költészet és drámaiság jellemzi ezeket a táncokat, egyediek és változatosak, csakúgy mint ezerszínű muzsikájuk, avagy festői viseletük. Az előadás szándéka mindezeket felvonultatni, néhány választott tájegység tükrében.

A világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar 1985 novemberében alakult. Létrejöttének keserű esemény adott apropót. Amikor idősebb Járóka Sándor, a világhírű cigányprímás temetésére összesereglett közel száz zenész, egyes cigány muzsikusokban megfogalmazódott a gondolat: ha már a bajban ennyi kiváló muzsikus összefog és együtt játszik, akkor ne csak a fájdalommal átitatott muzsikát játssza a zenekar, hanem a cigánymuzsika minden virtuozitását vonultassa fel játékában. Létre kellene hozni egy koncert-cigányzenekart, ahol a híres zenészdinasztiák együtt játszanak.
A zenekar állandóan megújuló, szisztematikus repertoár kialakításával mindig más oldaláról mutatkozik be a hallgatóságnak. Tagjai zeneakadémiát, konzervatóriumot végzett muzsikusok, akiknek nem jelent nehézséget komoly zenei darabokat eljátszani.
A zenekar a művészetével „kisebbség – és többség” között HÍD szerepre vállalkozik. A másság, a más művészet, a más kultúra, mint érték elfogadását kívánja szolgálni koncertjeivel idehaza, s szerte a világban.

A népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet kétnapos seregszemléje, műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek közreműködésével, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.

A népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet kétnapos seregszemléje, műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek közreműködésével, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.