Midori
Az 1971-ben Oszakában született világhírű japán hegedűművész pályája 1982-ben kezdődött, amikor a közönség Zubin Mehtának a New York-i Filharmonikusok élén adott újévi koncertje szólistájaként először hallgatta az akkor 11 éves csodagyereket. Azóta a nemzetközi zenei élet egyik legnagyobb sztárja, aki szólistaként és kamarazenészként egyaránt ünnepelt vendég a legrangosabb zenekaroknál, hangversenysorozatokban és fesztiválokon. Az előző évadban fellépett többek között a New York-i és a Berlini Filharmonikusokkal, a Chicagói és a Londoni Szimfonikus Zenekarral, a Philadelphia-i Zenekarral, a BBC Szimfonikus Zenekarával, az Orchestre de Paris-val. Állandó partnerével, a zongorista Robert McDonalddal olyan fontos zenei központokban hangversenyezett, mint Bécs, London, New York, Madrid és Párizs. A Sony Classics exkluzív művésze: lemezei számtalan rangos díjat nyertek. Midori Bronislav Huberman egykori hangszerén, egy 1734-ben készült Guarnerius del Gesu hangszeren játszik.

Fischer Iván
1951-ben Budapesten született. Előbb zongorázni és hegedülni tanult, majd cselló- és zeneszerzés tanulmányokat folytatott Budapesten. Hans Swarowsky híres bécsi karmester-osztályában szerzett diplomát, majd két évig Nikolaus Harnoncourt asszisztenseként dolgozott.
Nemzetközi karrierje a Rupert Foundation 1976-os londoni karmesterversenyének megnyerésével indult. Jelentős nemzetközi sikerek után 1983-ban visszatért Magyarországra és Kocsis Zoltánnal közösen megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Új, intenzív próbamódszereket vezetett be, nagy hangsúlyt fektetve a kamarazenére és az egyes zenekari tagok kreatív munkájára.
Vendégkarmesterként Fischer Iván rendszeresen vezényli a Berlini Filharmonikusokat, a Concertgebouw Zenekarát, a New York-i Filharmonikusokat, a Clevelandi Zenekart, az Orchestre de Paris-t, a Müncheni és az Izraeli Filharmonikusokat, az Orchestra of the Age of Enlightenment-t. Operakarmesterként Mozart-ciklust vezényelt a Bécsi Állami Operaházban, és több produkciót irányított Zürich, London, Párizs, Brüsszel, Stockholm és Budapest operaházaiban. Zeneigazgatója volt a brit Northern Sinfoniának és a Kent-i Operának, első vendégkarmestere a Cincinnati Szimfonikus Zenekarnak.
A 2000-2003. között a Lyoni Nemzeti Operaház zeneigazgatója volt, ezzel párhuzamosan mindvégig megtartotta zeneigazgatói posztját a Budapesti Fesztiválzenekarnál.
Bartók- és Liszt-felvételeit Gramophone-díjjal, Arany Diapason-díjjal, Telerama-díjjal, Arte, MUM és Erasmus-díjakkal tüntették ki.
Elnyerte a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérmét, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztéséért a Davosi Világgazdasági Fórum Kristály-díjjal tüntette ki.

Disney első színpadi musicalje kel életre Budapesten.
A Szépség és a Szörnyeteg, mint az egyik legrégebben színpadon levő musical Amerikában már legendának számít. Amikor a Disney-rajzfilm megjelent a mozikban, több kritikus is megjegyezte, hogy ezek a dalok egy musicalben is megállnák a helyüket. A rajzfilm megnyerte a legjobb betétdalnak és a legjobb filmzenének járó Oscar-díjat, és történelmet írt, mint az első animációs film, amit a legjobb film díjára jelöltek. Ezek után született az ötlet, hogy színpadra alkalmazzák a népszerű tündérmesét. Az alkotók mindvégig szem előtt tartották, hogy egy egyszerű átdolgozás nem állná meg a helyét a színpadon, sőt az eredeti mozifilm erényeit is rontaná, ezért az időtlen történethez hozzáadták a klasszikus tündérmese gyökereit, majd megtöltötték humorral, varázslattal, titokzatossággal és románccal.

Ez a szemet kápráztató csoda a világon mindenütt elámítja a közönséget, ahogy a színház varázsával felfrissítve mutatja be a szeretet örök történetet.

New York, London, Los Angeles, Toronto, Sydney és Tokyo után a Budapesti Operettszínház tűzi műsorára a darabot, hogy a magyar közönséget is elvarázsolja a technikai csodák, a speciális effektusok, a káprázatos díszletek és jelmezek kavalkádja, valamint Alan Menken, Howard Ashman és Tim Rice feledhetetlen dalai.

A világon először nem replikaként, hanem újragondolt koncepcióban láthatja a publikum a Szépség és a Szörnyeteg című musicalt Böhm György rendezésében.

Franciaország-szerte tizenkilenc, úgynevezett Nemzeti Koreográfiai Centrum (CCN) működik: ezek egyike, egyben legfiatalabbika az 1998 őszén, a táncos-koreográfus Thierry Malandin vezetésével létrejött Ballet Biarritz. A központ felállítását az otthonául szolgáló város és a francia kultusztárca közösen kezdeményezte. Támogatói közt az uniós és központi kormányzaton kívül a francia-baszk régió hatóságait is megtaláljuk. A Malandin vezette központ és társulat a megalakulása óta eltelt hét év során Aquitaine régió egyik legfontosabb kulturális intézményévé fejlődött. A Ballet Biarritz társulatának repertoárján elsősorban vezetőjének alkotásait találhatjuk, ám Malandin rendszeresen kér fel külföldi koreográfusokat is alkotómunkára. Előadásaikkal a francia és spanyol Baszkföldön kívül, szerte az anyaországban rendszeresen turnéznak, de Európa számos országában ugyanúgy ismertek, mint a Közel-Keleten, az Egyesült Államokban, vagy Kínában. A Ballet Biarritz nagy hangsúlyt fektet a közönségkapcsolatok ápolására, ám nem csupán a hagyományos eszközökkel élve: a társulat tagjai rendszeres foglalkozásokat, kurzusokat, demonstrációs előadásokat tartanak a tánc gyakorlata iránt érdeklődő felnőtt „laikusoknak”, iskolás gyerekeknek is.
Thierry Malandin, a társulat vezetője megalakulása óta áll a központ és az együttes élén. Pályáját a Párizsi Operaház táncosaként kezdte, első koreográfiáival kereken két évtizede jelentkezett. Táncosként 1986-ban vonult vissza. Malandin tizenkét évig vezette a Compagnie Temps Présent társulatát Saint-Étienne város Esplanade Operájában.
A rendkívül termékeny táncszerző az elmúlt húsz évben mintegy hatvan alkotást hozott létre: koreografált többek között a caracasi, a Bordeaux-i, luxembourgi, karlsruhei városi balettnek, a Miami Ballet társulatának, Szingapúr, Tunézia, Québec nemzeti együtteseinek. 2000-ben hazájában a francia művészeti lovagrenddel ismerték el munkásságát.
A társulat 2001 tavaszán bemutatott Boleróját maga Malandin koreografálta, aki így fogalmaz: „a zenemű fináléjának intenzitását, mint a gyönyör megszabadító forrásának metaforáját érzékeljük, mely a szabadság győzelmét fejezi ki a rabság felett.” Az alkotás annak a – most Budapesten is teljes egészében látható – műsornak része, mellyel a biarritzi társulat a legendás Ballets Russes és annak megálmodója, Szergej Gyagilev emléke előtt tiszteleg. Az est fellépői, a Ballet Biarritz művészei közt francia művészek mellett spanyol, svájci, francia, portugál, belga táncosokkal találkozhatunk.

Kiállító művészek:
Barabás Márton, Baska József, Buda István, Csík István, El Kazovszkij, Erdélyi Eta, Für Emil, Guti József Soma, Gyárfás Gábor, Harmati Zsófia, Hús Zoltán, Kéri Imre, Keserű Ilona, Kiss Mihály, Kovács Péter Balázs, Krajcsovics Éva, Lencsés Ida, Pásztor Gábor, Prutkay Péter, Sor Júlia, Stefanovits Péter, Szerényi Gábor, Varga Amár László, Véssey Gábor és Zöld Anikó.

A világ legnagyobb drágakő gyűjteményéből kerül ki a kiállított több, mint ötezer drágakő, összesen kétszázötvenezer karát.

Fontos kérdései mindíg akadnak az embernek. A nehézség általában abból szokott fakadni, hogy kinek tegyük fel őket és hogy ki tud választ adni rájuk. Miért ne segíthetne éppen a művészet fontos dolgok megértésében? „Meggyőződésünk, hogy egy sikeres és elégedett élet csak a művészeten és a kreatív gondolkozáson keresztül lehetséges”, - olvashatjuk a białystoki fiatal művészekből álló GAZ csoport weboldalán. Fontos kérdések elébe indulva, Kuba Dąbrowski, a csoport egyik munkatársa, hétköznapi környezetükben mutat be hétköznapi embereket. Fontos kérdéseket tesz fel nekik, mint Mi az, ami idegesít? vagy Mi a kedvenc dalod? A Platán Galériában rendezett, Monika Szewczyk által rendezett kiállításon ezeket a vallomásokat illetve dalokat szeretnék most velünk megosztani a fiatal művész tolmácsolásában.

A białystoki Galeria Arsenał idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját. A városi galériaként működő kiállítóhely évi 20 kiállítást szervez, melyek a hagyományos művészeti ágak mellett teret adnak - a fotótól kezdve a videoművészeten át intermediális installációkig – az új médiumoknak is. A galéria egyik célkitűzése fiatal művészek bemutatása és támogatása. Kuba Dąbrowski kiállítása ennek az új pozíciókat bemutató sorozatnak része.

Az ókori Egyiptom mindig is a szépség és az egzotikus csodák kimeríthetetlen forrása volt. Varázsa éppúgy lenyűgözte a kortársakat, mint a későbbi korok emberét. A "Nílus ajándéka" a fáraók napjának leáldozása után sem szűnt meg kultúrájában és művészetében a Földközi-tenger térségének egyik legjelentősebb állama lenni. A Kr.e.4.– Kr.u.7. század között virágzó egyiptomi művészet különféle ókori kultúrák és vallások hatásainak békés keveredéséből született, így tanulságai talán soha nem voltak annyira aktuálisak, mint éppen napjainkban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében végre lehetőség nyílik, hogy az évezrednyi korszak eddig csupán kevesek számára ismert művészeti alkotásait a magyar nagyközönség is megcsodálhassa. A Szépművészeti Múzeum kiállítása a Nagy Sándor, a Római Birodalom, majd a Bizánc befolyása alá került Egyiptom kincseit tárja a látogatók elé. Anyagának zömét csakis erre az alkalomra válogatták össze a leggazdagabb egyiptomi gyűjtemények főműveiből, sokuk most lesz először külföldön látható. A Fesztivál egyik múzeumi szenzációjának ígérkező kiállítás egy ismeretlen, semmi máshoz nem hasonlítható világ felfedezésének lehetőségét kínálja a művészetkedvelő közönségnek.

Banga Ferenc, Barcsay Jenő, Budahelyi Tibor, Czumpf Imre, Gyarmathy Tihamér, Hincz Gyula, Kass János, Lakner László, Lossonczy Tamás, Misch Ádám, Papp Oszkár, Reich Károly, Szabados Árpád, Szabó Vladimir, Szabó Zoltán

Gerzson Pál, a kortárs magyar festészet kiemelkedő alakja generációk sorát nevelte érett és elismert képző- vagy iparművésszé.
Festő tanítványok:
Bokor György, Breznay András, Cserna Tamás, Döbrentei Zoltán, Durkó Zsolt ifj., Egri Erzsébet, Funták Gyula, Füzes Gergely, Házmán Ferenc, Kecskés András, Kiss Tibor, Kohán Angéla, Magyari Márton, Miksa Bálint, Neuberger István, Szegedi Csaba, Tari Gábor, Vágó Magdolna, Voinich Erzsébet, Wechter Dénes

Iparművész tanítványok:
Antal Pál, Árendás József, Ásztai Csaba, Fürtös Ilona, Göbölyös Márta, Gyárfás Gábor, Lugossy Mária, Manninger Mária, Nagy András, Polgár Csaba, Polgár Rózsa, Radnai Mária, Scherer József, Széles Judit

Az 1995-ben akkreditált pécsi DLA képzés lehetőséget nyújt azoknak a kiemelkedően tehetséges fiatal művészeknek a továbbképzésére, akik már graduális tanulmányaik befejeztével szuverén alkotóművész képességeit mutatják fel. A felvételi vizsgán a magyar és külföldi aspiránsok önálló, három éves alkotó-kutató programmal jelentkeznek.
A képzés tárgya: gyakorlati műtermi munka, a mesterrel történő rendszeres konzultáció, szakelméleti kurzusok, számítógépes speciális képzés, pedagógiai gyakorlat, szakmai tanulmányutak, kiállítás rendezés.

A munka a témavezető professzorok vezetésével folyik: Bencsik István, Colin Foster, Keserü Ilona, Rétfalvi Sándor, Schrammel Imre, Tolvaly Ernő

A klasszikus módszerek, így a bronzöntés, kőszobrászat, kerámiaszobrászat, olaj és akril táblakép festészet, interdiszciplináris technikák gyakorlata mellett a műtermekben folyó munkának tárgyát képezi az új anyagokat és médiumokat alkalmazó alkotófolyamatok kutatása és alkalmazása.
A hároméves képzést abszolutórium zárja, a doktori fokozatszerzés disszertáció benyújtásával és mestermunka kiállítás rendezésével valósul meg.

Hazánk legrégibb művészeti szakiskoláját 1778-ban alapította a budai kancellária Scola Graphidis Budensis néven a Szentháromság tér és az Iskola utca sarkán, első tanárául Walter Ignácot, a bécsi végzettségű rajzolót nevezték ki.
Az iskola különböző néven, különböző helyeken, de azóta is működik.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola ma egy olyan, világviszonylatban is különlegesnek számító hely, ahol egy fedél alatt 12 különböző műhely működik, ahol az üveg hutától a számítógépig minden megtalálható, ahol a hagyományos kézművességtől a mozgóképig a legkülönböző művészetoktatási tevékenységek folynak.
A kiállítás anyagát az archívumban található tanulmányi célú rajzok, szaki tervek és tárgyak, illetve azok fotói képzik.