"A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene-tanáraként, fafúvós tanítványaimmal igazi zenei csemegéket ajánlok Önöknek. A pódiumra kerülő program ma már klasszikusnak számít, hiszen a benne felsorakozó művek a múlt század elején születtek. Schönberg nagyszerű melodráma-ciklusa, a Pierrot lunaire csak az évezred utolsó negyedében vált rendszeres vendéggé a koncerttermekben, azonban még napjainkban is különleges esemény minden egyes megszólalása. Az 1912-ben, recitáló énekhangra és kamaraegyüttesre írt darab voltaképpen a magány hűvös távlatából emberi melegség és szeretet után sóvárgó lélek zenei portréja ­ szívbemarkolóan aktuális és örökérvényű.
A koncert második felében különféle fafúvós-együttesekre írt, változatos alkotásokban igyekeszünk megmutatni, hogy ezek a hangszerek nem csak nagyzenekarok elemeiként lehetnek nélkülözhetetlenek, hanem a kamaramuzsika gazdag és vonzó világában is varázslatokra képesek."

Vajda József

Sigmund Groven
Norvég harmonikaművész, Heddalban született, zenész család gyermekeként. Kilenc éves korában fordult a harmonika felé, amikor hallotta a hangszer legendás művészét, a harmonika „úttörőjét”, Tommy Reilly. 1976-ban megjelent lemezén Robert Farnon, Gordon Jacob, James Moody és Vilem Tausky darabjait játszotta, olyan műveket, melyeket kifejezetten az ő számára komponáltak. Későbbi lemezei – a „Siesta”, a „Till Telemark” és a „Harmonica Album” – nemzetközi sikert arattak. Napjainkban Grovent az úgynevezett kromatikus harmonika elsőszámú művészeként tartják számon. Sigmund Groven egyedi megrendelésére készített ezüst koncert-harmonikán játszik. Repertoárja igen széles: a népszerű dallamoktól, a népzenén át a saját kompozíciókig, Bachtól a harmonikára és zenekarra írt kortárs darabokig terjed. Fellépett Berlinben, Münchenben, Brüsszelben, Stockholmban, Oslóban, Hilversunban, Londonban, a Sevillai Expón, Párizsban és a Téli Olimpia Művészeti fesztiválján (Lillehammer). Több alkalommal adott koncertet a norvég és a svéd uralkodóház tiszteletére. 1990-ben lépett fel a Carnegie Hall-ban. Ez indította el amerikai pályafutását, fellépett Toronto, Guelph, Quebec, Los Angeles, San Fransisco, Minneapolis, New Orleans, Dallas koncerttermeiben. A 90-es évek második felétől rendszeresen vendégeskedik a távol-keleten, Japánban, Dél Koreában és Hong Kongban. Zeneszerzőként is tevékenykedik, darabot írt a Norvég emigráció 150. évfordulójára. Kétszer megkapta a Norvég Zeneszerző Szövetség „Év zeneszerzője” címét. 1997-ben a Norvég Jogvédő Hivatal elnökévé választották.

Szamosi Szabolcs
Szamosi Szabolcs 1970-ben született Pécsett. Orgonálni Pannonhalmán Áment Ferenc Lukács OSB orgonaművésznél kezdett, a Pécsi JPTE-n szerzett matematika és ének tanári diplomát, majd Budapesten diplomázott egyházkarnagyként, ahol orgonatanára Koloss István orgonaművész, zeneszerző volt. A Grazi Zeneakadémián egyházzene egyetemi diplomát, orgona szakon művész diplomát, valamint orgona-tanári diplomát szerzett kitüntetéssel. Tanárai Ernst Triebel és Hannfried Lucke voltak. Mesterkurzuson járt Louis Rubilliardnál, Eduardo Belottinál és Michael Radulescunál. A Pécsi Bazilika orgonistája és zenei vezetője 1994-től, több pécsi zenei sorozat elindítója és szervezője. A Kántorképző Tanfolyam igazgatója. (1994-ben elsőként szervezett orgona-oktatást Pécsett, a három évente megrendezett országos orgonaversenyen, valamint az egyéb országos versenyeken, tanítványai mindig díjakkal térnek haza.) Koncertezett már Magyarország minden jelentős templomi és koncertorgonáján, de Európa jelentős részén és Izlandon is. Gyakran koncertezik a Pécsi Szimfonikus Zenekarral közreműködőként és szólistaként, valamint a Filharmónia koncertjein is. 1997-2001 a Johann Weber Stiftung ösztöndíjasa. 2002 Bécsben az Osztrák Würdigungspreis díjjal tüntette ki az Osztrák Kultuszminiszter. 2002 májusában, Magyarországon egyedülálló módon Dés László szaxofon szólistával 16 koncertből álló sorozaton vett részt. A budapesti koncertet a televízió rögzítette, majd több alkalommal vetítette. Ezen kívül rádió, TV és CD felvétel készült már vele.

Dés Lászlót nem kell bemutatni a hazai közönségnek. Világszínvonalú jazz-együttesek alapítója, számos film zeneszerzője, a nagysikerű és igényességével az átlag pop-piaci produkcióktól elütő Jazz+az zenei vezetője, számos kitüntetés és díj tulajdonosa. A 2005-ben megjelenő új lemeze (Utcazene) az utolsó lemeze kapcsán összeállt szeptetthez kötődik. 2003 januárjában Makk Károly filmjéhez írt zenét, ebből állt össze a nagy szakmai- és közönségsikert elért „Metszetek” című lemez. „2004 tavaszán zenekarommal Londonban vendégszerepeltünk, előző lemezem, a „Metszetek” anyagával. Négy napon át játszottunk egy patinás piactéren, a Covent Gardenen. Vagyis utcazenéltünk, népszerűsítettük a műfajt London kellős közepén, nyílt színen. Zenekarommal olyan jól éreztük magunkat ebben az ihletadó különös ’koncertteremben’, hogy új lemezem anyagát erre az élményre építettem. Így született meg az ’Utcazene’.” – írja Dés László készülő lemezéről. Az „Utcazene” várhatóan 2005 februárjában jelenik meg, budapesti bemutatójának a Tavaszi Fesztivál ad otthont. Dés zenésztársai a honi jazzélet prominensei: Fekete Kovács Kornél trombita,
Juhász Gábor gitár, Balázs József billentyűs hangszerek, Glaser Péter nagybőgő, Dés András ütőhangszerek, Balázs Elemér dob.

Kroke. Jiddisül annyit jelent, Krakkó. Ezt a nevet választotta magának az a három jó barát – Tomasz Kukurba: hegedű, ének, ütőhangszerek, Jerzy Bawol: accordion (harmonika), Tomasz Lato: nagybőgő -, akik elvégezve a Krakkói Zeneakadémiát olyan zenekart szerettek volna létrehozni, amely minél pontosabb tükörképe érdeklődésüknek és zenei-kulturális gyökerüknek.
Egy eltűnő világ hangjai (The Sounds of the Vanishing World): vitatkozzunk ezzel a Kroke lemezcím-választással, hiszen az 1992-es megalakulás óta tizenhárom év telt el, és a Kroke sikerrel bizonyítja, hogy a klezmert nem csak a New York-i diaszpóra avantgárd művészei képesek megújítani, maivá-élővé tenni. Számos kiadott lemez dokumentálja a zenekar törekvéseit, amely egyéni hangú elegye a tradicionális klezmernek, a mából beszűrődő hangszerelési fordulatoknak, rögtönzéseknek, a komolyzenei ihletettségnek és a dzsessz merészségének.
A Kroke már kétszer járt Magyarországon, egyszer a Sziget Fesztivál Világzenei Nagyszínpadán, egyszer a Millenáris vendégeként mutatkozott be, az idei, 2005-ös Budapest Tavaszi Fesztiválon a mai lengyel művészeti életet reprezentálja.


Diszkográfia:
Trio/Oriente Musik Berlin, 1996
Eden/Oriente Musik Berlin, 1997
Live at The Pit/Oriente Musik Berlin, 1998
The Sounds of the Vanishing World/Oriente Musik Berlin, 1999
Time/Oriente Musik Berlin, 2000
Nigel Kennedy with the Kroke Band: East Meets East/EMI 2003
Ten Pieces to Save the World/Oriente 2003
Quartet. Live at Home/Oriente 2004

A világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar 1985 novemberében alakult. Létrejöttének keserű esemény adott apropót. Amikor idősebb Járóka Sándor, a világhírű cigányprímás temetésére összesereglett közel száz zenész, egyes cigány muzsikusokban megfogalmazódott a gondolat: ha már a bajban ennyi kiváló muzsikus összefog és együtt játszik, akkor ne csak a fájdalommal átitatott muzsikát játssza a zenekar, hanem a cigánymuzsika minden virtuozitását vonultassa fel játékában. Létre kellene hozni egy koncert-cigányzenekart, ahol a híres zenészdinasztiák együtt játszanak.
A zenekar állandóan megújuló, szisztematikus repertoár kialakításával mindig más oldaláról mutatkozik be a hallgatóságnak. Tagjai zeneakadémiát, konzervatóriumot végzett muzsikusok, akiknek nem jelent nehézséget komoly zenei darabokat eljátszani.
A zenekar a művészetével „kisebbség – és többség” között HÍD szerepre vállalkozik. A másság, a más művészet, a más kultúra, mint érték elfogadását kívánja szolgálni koncertjeivel idehaza, s szerte a világban.

A Magyar Állami Balettintézet végzős növendékei által alapított együttes 1979-ben, az új győri színházépületben kezdte meg pályafutását, Markó Iván vezetésével.
A Győri Balett a városban és a régióban hamar népszerűvé vált, a hazai közönség meghódítása után rövid idő alatt nemzetközi sikereket ért el. Az évadonkénti két győri bemutató mellett több ősbemutatót tartott Budapesten, Bécsben, Athénban, Párizsban. Fellépett a Milanoi Scalaban, a Bayreuth-i Ünnepi Játékokon, a Szöuli Olimpián. Turnézott Ausztriában, Németországban, Amerikában, Japánban, Olaszországban, Angliában, Kínában, Indiában, Oroszországban. Több alkalommal szerepelt cseh, román, szlovák városok színpadain, balettjeit láthatta a dán és izraeli közönség is. 1983-ban a Baltimore-i Világ Színházi Fesztiválon a bemutatott 27 produkció közül a Győri Balett nyerte el a kritikusok díját.
1991-ben az alapító igazgató távozásakor az együttes vezetőjévé Kiss Jánost, a társulat alapító tagját választották. Irányításával új korszak kezdődött az együttes életében: a táncszínházi hagyományokat megtartva, a megszokott magas művészi-szakmai követelményeket folytatva az új bemutatók alkotói köre kiszélesedett, az előadott művek témája sokszínűbb, stílusa változatosabb lett. Neves külföldi koreográfusok - Robert North, Libor Vaculik, Marie Brolin-Tani, Günter Pick, Robert Cohan, Alexander Schneider-Rossmy - és a társulat saját koreográfusai - William Fomin, Bombicz Barbara, Demcsák Ottó - balettjeiből évente 2 bemutatót tartanak Győrött. A társulat 1995. óta évente 3-5 hetet vendégszerepel külföldön, elsősorban Németországban és Ausztriában, de Hollandia és Franciaország nagyvárosaiban, Rómában és Thesszalonikiben is fellépett. 2002-ben a New York-i Joyce Theatre-ben 8 alkalommal óriási sikerrel mutatta be a „PURIM, avagy a sorsvetés" című produkcióját.
Az elmúlt 10 év kiemelkedően sikeres, jelenleg is repertoáron levő balettjei:
Játék a szerelemről (Händel, Telemann, Rossini, Mascagni - L.Vaculik); Párkák (Dvorák, Schubert, Debussy - Bombicz Barbara); Entre dos Aguas (Paco de Lucia, Jose Torregrosa - R.North); Carmina Burana (C.Orff - G.Pick); Az Operaház Fantomja (Liszt, Wéber, Sarazate - L.Vaculik); Carmen (C.Benstead - R.North); Stabat Mater (Vivaldi - R.Cohan)