Eurofestivalchor
2000-ben, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett oratórium-hangverseny résztvevői részben külföldről, az AGEC (Arbeitsgemeinschaft Europäischer Chorverbände) tagországaiból érkeztek, részben a magyar kórusmozgalom reprezentáns együttesei voltak. E formáció elnevezése az Eurofestivalchor, mely 2005-ben ismét nagyszabású kórushangversenyt ad a Tavaszi Fesztiválon.
A kórus nemzetközi része az AGEC tagországaiból érkezik, magyar részről a Ciszterci rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Laudate Kórusa (karigazgató: Nagy Ernő), a Pécsi Bartók Béla Leánykar (karigazgató: Kertész Attila), a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium Vegyeskara (karigazgató: Lovrekné Auth Ágnes), valamint az ELTE Bartók Béla Énekkara (művészeti vezető: Baross Gábor) vesz részt a koncerten. A mintegy 250 főt számláló kórus karigazgatói feladatát Baross Gábor látja el.

Medveczky Ádám
1941-ben született Budapesten. Először zongorázni tanult, majd négy évig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában ütőhangszereket. 1960-63-ig a Magyar Állami Hangversenyzenekar üstdobosa.
1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző szakán tanult. Tanára itt Kórodi András volt. 1971-ben Franco Ferrara mesterképzőjén vett részt Olaszországban. 1969-től a Magyar Állami Operaház korrepetitora, 1987-től karmestere. 1997-től a Győri Filharmonikus Zenekar karnagya. 1976-ban Liszt-díjat, 1988-ban Kiváló Művész díjat kapott.


Győri Filharmonikus Zenekar
Jogelődjét, a győri Ének- és Zeneegyletet 1862-ben a világhírű győri születésű karmester, Richter János édesapja, Richter Antal alapította.
A városi zenekarrá 1894-ben vált együttes Győr kulturális életében mindmáig kiemelkedő szerepet játszik. 1968 mérföldkő a zenekar életében. A hosszú fejlődési folyamat meghozta az eredményt. Ebben az esztendőben alakult át az eddig félhivatásos művészeti intézmény professzionális koncertzenekarrá. A hivatásossá válás nehéz, sokszor problémáktól sem mentes folyamatában meg kell említeni Sándor János karnagy nevét. Jelenléte Győr város zenei életében biztos záloga volt, hogy e sordöntő lépés eredményeként megszülethetett a hivatásos Győri Filharmonikus Zenekar, mely testület ma már 84 muzsikusnak biztosít megélhetést, és a város zeneszerető közönségének estéről-estére szép zenei élményeket. Hazai és nemzetközi koncertsikerek mellett lemezfelvételek jelzik a győri Filharmonikusok rangját. Jól ismerik a zenekart Ausztriában, Olasz-, Német-, Lengyel-, Cseh-, és Horvátországban, Luxemburgban, Hollandiában, Dániában, Boszniában és Szlovákiában.
Az évtizedek során a magyar és külföldi dirigensek tucatjai álltak a zenekar élén, köztük Lamberto Gardelli, Angelo Epfrikian, Kobayashi Ken-Ichiro, Ludovit Rajter, Jurij Szimonov, Eugene Goosens, Carlo Zecci, Hiroyuki Iwaki, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Ervin és a zenekar alapító Richter Antal leszármazottja, Hans Richter.
A szólisták hosszú sorában olvasható Pásztori Ditta, Fischer Annie, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Janota Gábor, Perényi Miklós, Pauk György, Ruha István, Gertler Endre, Bogányi Gergely, Verebics Ibolya, Jandó Jenő, Franco Bonisolli, Jevgenyij Nyeszterenko, Peter Lucas Graf neve.
A Győri Filharmonikus Zenekar gazdag repertoárján nemcsak a klasszikus művek, hanem a kortárs magyar szerzők kompozíciói szerepelnek, amelyek tolmácsolását 1988-ban ARTISJUS-díjjal ismerték el. Több magyar szerző kompozíciójának ősbemutatója is a zenekar nevéhez fűződik. Az évtizedek során hosszabb-rövidebb ideig a zenekar élén állt karmesterek: Franek Gábor, Hermann László, dr. Kiss Lajos, Unger Ernő, Róna Frigyes, Kertész István, Rozsnyai Zoltán, Vavrinecz Béla, Fejér György, Sándor János, Jancsovics Antal, Sulyok Tamás, Koncz Tamás.
1997-től a vezető karmester. Medveczky Ádám Liszt-díjas, Kiváló művész.
http://www.filharmonikusok.gyor.hu

Karol Szymanowski (1882-1937) a késő romantika (R. Strauss) és a XX. századi modern zene (Bartók, Sztravinszkij) közötti stílustörést íveli át. Teljesen önálló karakterű kompozíciói már elszakadtak ugyan a romantika kötöttségeitől, de még nem hangolódtak rá a XX. század eleji "mindenáron-mást" folyamatokra.
A Stabat mater gondolata először 1924-ben, Szymanowski párizsi utazása során vetődött fel. Edmond de Polignac hercegnő, a híres francia műpártoló javasolt a szerző számára egy “Lengyel Requiem”-et, melyben ősi vallásos szövegek hangoznának el múltat idéző zenei tónusban. A kompozíciós munkát egy évig halogatta a komponista, ám két esemény hatására – unokahúga váratlan halála és egy felesége emlékének adózó varsói gyáriparos (Bronislaw Krystall) felkérése – régi vallásos szövegek felé fordult. Jacopone da Todi, ferences szerzetes jól ismert versét választotta. A hagyománytól eltérő módon Szymanowski nem a latin szövegű verset zenésítette meg, hanem annak lengyel átköltését (Josef Jankowski munkája), de a mű nyomtatott partitúrájában mind a lengyel, mind a latin szöveg megtalálható. (A mű mindkét nyelven előadható.) Szymanowski a megzenésítés során alapvetően eltért attól a színes, népzene által inspirált zeneszerzői stílustól, mely az 1920-as években komponált műveinek nagy részét jellemezte. Ehelyett visszanyúlt a reneszánsz korban gazdagon virágzó polifon kóruszenéhez, valamint az archaikus lengyel vallásos énekekhez és a régi egyházi muzsikához. Egy korabeli francia kritikus, André Coeuroy szerint Szymanowski Stabat matere az egyik “legeredetibb vallásos zenemű, amit valaha írtak”.
Ménesi Gergely
Ménesi Gergely, karmester. 1970-ben született Budapesten, 1976-ban kezdte hegedű tanulmányait, 1979-86 között az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarában hegedült, az utolsó 3 évben szólamvezetőként. A zenekar koncertjein több hegedűszólót is játszott, Corelli művekben és Bach V. brandenburgi versenyében. 1994-ben végezte el a Zeneakadémia karvezetés szakát, majd 1997-ben Lukács Ervin professzor növendékeként karmesterként diplomázott. Három alkalommal (Budapest, 1993., Miskolc, 1994. 1996) vett részt Jurij Szimonov karmesterkurzusain, a stuttgarti karmesterkurzuson 1996-ban és 1997-ben Helmuth Rilling professzor irányítása alatt dolgozott. 1997-1999-ben a miskolci egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolájának szimfonikus zenekarát vezette és ugyanitt kamarazenét is tanított. 1999-től a győri Széchenyi István Főiskola Művészeti Fakultásának szimfonikus zenekarát vezette, 2000-től 2002-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szolfézst és zeneelméletet tanított. 2000. augusztusától a Szolnoki Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, ugyanez év februárjától Maklári József utódjaként vezeti a váci Vox Humana énekkart is. 1998. májusában részt vett a Magyar Televízió által szervezett IX. Nemzetközi Ferencsik János Karmesterversenyen, ahol második helyezést ért el. Több magyar szimfonikus zenekart vezényelt, vendégszerepelt a kassai és a marosvásárhelyi Filharmonikusok koncertjein.

„A lakatlan sziget”-et Haydn opera-karmesteri és operaszerzői munkásságának egyik legaktívabb időszakában az 1770-es évek legvégén komponálta. A darab premierjére Eszterházán, 1779. december 6-án került sor, Esterházy Miklós névnapja alkalmából. A darab szövegkönyvét Pietro Metastasio írta.
Az opera egy hajótörést szenvedett párról, Gernandóról és Costanzáról szól. Gernando kalózok fogságába esik és Costanza egyedül marad húgával, Silviával egy lakatlan szigeten. Tizenhárom évvel a hajótörés után Gernando barátjával (Enrico) visszatér a szigetre, hogy felkutassa Costanzát. Costanza úgy hiszi, hogy Gernando elhagyta őt, bánatában minden férfit meggyűlöl.
A szigetre érkező férfiakat meglesi Silvia. Silviának első látásra megtetszik Enrico. Gernardo úgy érzi, hogy Costanzája már nem él, Enrico próbálja meg tartani benne a lelket. Amikor Silvia és Enrico összetalálkoznak, a lány elmondja, hogy Costanza nem halt meg. Costanza először szemrehányást tesz Gernardónak, de később rájön, hogy Gernardo hűséges volt hozzá és szerelmesen megölelik egymást. Hogy a boldogság teljes legyen, Silvia és Enrico is egymáséi lesznek.
Az egyszerű történet kitűnő lehetőséget kínál Haydn számára, hogy lélektanilag összetett emberi helyzeteket ábrázoljon. A szereplők a felvilágosodás korának jellegzetes típusai. Az elhagyott asszony figurája a 18. századi opera kedvelt alakja, a naiv és ártatlan, tiszta erkölcsű és romlatlan leány (Silvia) szerepében Rousseau elveire ismerhetünk. A feltétel nélküli férfibarátság ábrázolásának hagyománya pedig egészen Tassóig visszavezethető.

Donatien Alphones Francois de Sade márki a mai napig is az egyik legtitokzatosabb, legtalányosabb író-filozófus.
Élete, mely kalandokban, gáláns szerelmi játékokban, sőt, botrányokban gazdag, nem különbözött a kor arisztokratáinak életmódjától. Ugyanakkor a különböző rezsimek alatt elszenvedett börtönévei és az itt írt művei tették őt nemcsak híressé, hanem hírhedtté is.

Ez a perverz bábjáték - élő színészekkel és élővé tett bábokkal - egy sötét és kegyetlen kalandra hívja nézőit.
Egy olyan töredéket muat be a márki életéből és utolsó regényéből, amely a márki gondolatainak, izzó vágyainak, démonainak és a szabadság szellemi és fizikai teljességére áhító lényének legmélyére enged bepillantást.

A népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet kétnapos seregszemléje, műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek közreműködésével, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.

Csajkovszkij - Cranko: Anyegin című neoklasszikus balettdrámájának premierje 1969-ben volt.
Csajkovszkij egyik legnehezebben született, de legkedveltebb műve a Puskin adaptáció. Egy Elizabeta Lavrovskaya nevű énekesnő estéje után döntött úgy, hogy mégis megírja a romantika és a realizmus határán álló, unatkozó, befásult fiatalember történetét.
Cranko Anyeginje több szempontból is különleges előadás, ugyanis a koreográfus a szólókra és kamaratáncokra helyezte a hangsúlyt. Lépésekben és motívumokban gazdag kettősöket, hármasokat, sőt négyeseket láthatunk. Az Anyegin volt az első egész estés balett Angliában, amely nemcsak pontos technikai tudást, de kiváló színészi játékot is követelt.
John Cranko rövid életútja ellenére gyökeres változást hozott a nemzetközi balettvilágba, s ebből kapnak ízelítőt, akik megnézik az Anyegint.