Bartók Vonósnégyes
Világhírű kamarazene-társaság; 1957 októberében adták első hangversenyüket, s 40 éves jubileumuk táján már túl voltak 3600. fellépésükön. Mind az öt kontinenst bejárták, hangfelvételeik legendásak, számos kitüntetésük között van két Kossuth-díj és az UNESCO díja is. Az együttes tagjai: Komlós Péter (I. hegedű), Hargitai Géza (II. hegedű, Németh Géza (brácsa), Mező László (gordonka). Repertoárjuk felöleli a vonósnégyes-irodalom teljes spektrumát.

Szabadi Vilmos
Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Halász Ferenc irányítása alatt 1983-ban fejezte be és egy évvel később, már ez intézmény legfiatalabb tanáraként tanít. Posztgraduális tanulmányait Ruggiero Ricci, Végh Sándor és Fenyves Lórántnál végzi. Az eltelt évek óta számtalan mesterkurzust adott világszerte.
1982-ben a Magyar Rádió által rendezett Hegedűverseny, majd egy évvel később a "Hubay Jenő" Hegedűverseny első díjasa illetve mindkét versenyen elnyeri a zsűri különdíjait is.
1985-ben, Finnországban nyer harmadik díjat a "Jean Sibelius" nemzetközi hegedűversenyen.
Fellépései során dolgozott többek között Szimonov, Ceccato, Nelson, Berglund, Kobajashi, Kamu, Haenchen, Tabachnik, Renzetti, Gardelli, Loughran, Vásáry, Saraste, Fisher Ádám és Fisher Iván karmesterekkel. Vendégszólistaként járt a londoni- Royal Festival Hall, Barbican Center, Wigmore Hall, az amszterdami Concertgebouw, a moszkvai Konzervatorium nagytermében, a stuttgarti Liederhalle Beethoven és Mozart termeiben, a bécsi Konzerthaus, Musikverein, a párizsi Museé D'Orsay, Conservatoire, Chatalet, a helsinkii Finlandia terem, a dublini National Concert Hall, torinoi- RAI Auditorium, a spanyol Auditorio Nacional, a brüsszeli Theater Saint Michelle, Észak-Írország és Wales koncerttermeiben is. Szerepelt még az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Libanonban, Törökországban, Dél-Koreában és Taiwanban. Felvételeket - a BBC, az NDR (Hamburgi Rádió), BRD (Müncheni Rádió), Radio Classique (France), finnországi, jugoszláv, izraeli és más rádióállomások - készítettek vele.
Sir Georg Solti és a Londoni Filharmonikusok meghívására Szabadi játszotta Bartók 2. hegedűversenyét az 1988-as londoni Royal Festival Hall Bartók Gála koncertjén. A koncertet a BBC és a DECCA rögzítette, majd a PHILIPS cég később lézerlemezen világszerte megjelentette. 1990-ben a londoni Royal Filharmonikusokkal, 1992-ben a BBC Philharmonic zenekarral, majd az Ír Koncert Zenekarral lép fel.
1992. október 22-én egyetlen magyar állampolgárként játszik – Rosztropovics, Domingo, Kiri Te Kanawa, Jeffray Tate társaságában – Solti György 80-ik születésnapi koncertjén a Buchkingam Palotában, a teljes Brit Uralkodóház jelenlétében. 1995 áprilisában, a Spanyol Királyi Kincstár számára egy 1701-ben készített Stradivári hegedűn mutatkozik be Madrid legnagyobb koncerttermében, Dmitri Bashkirow és Ivan Monhigetti társaságában, az Auditorio Nacional-ban.
1992-ben munkásságáért Liszt-díjjal tüntették ki.
1983-ban készült első lemeze, amit eddig 29 újabb felvétel követett. 1996-ban HUNGAROTON exclusive szerződést kötött vele.
Két MIDEM nagydíjat nyert – először a HUNGAROTON történetében – 2002 és 1999-ben a franciaországi Cannes-ban DOHNÁNYI hegedűversenyeket és a Bartók fiatalkori szonátát tartalmazó CD-ivel. A 200 tagú zsűri a több mint 1000 CD közül ezt a két albumot hozta ki győztesként a SZÓLÓ / VERSENYMŰ illetve a sorozatok kategóriában. Az első MIDEM díja évében (1999) megkapta a HUNGAROTON díjat is.
1995-ben, mint Művészeti Vezető, megalapította a nyaranta megrendezésre kerülő Kastély Kamara Koncertek hangversenysorozatot.
1999-ben megalakítja a Wiener Belvedere Trio kamara együttesét – bemutatkozásukat a Musikvereinsaal-ban, a bécsi FESTWOCHE alkalmából, a kritika egybehangzó dicsérete övezi – tagjai, a Bécsi Filharmonikus Zenekar művészei.
Hangszere egy cremonai mesterhangszer - Laurentius STORIONI 1778, a Magyar Állam kollekciójából való.
http://www.szabadi.com

Andrew Wilde
Az angol zongoraművészt Daniel Barenboim figyelemreméltó pianista- és zenei tehetségként jellemezte, a szakkritika az angol zongoraiskola aranykorát képviselő nagyok – Myra Hess, Solomon, Clifford Curzon – méltó örököseként üdvözölte. 1999-ben Chopin halálának 150. évfordulója alkalmából fontos zenei központokban adott kirobbanó sikerű szólóesteket. Az Egyesült Államokban és Dél Amerikában szólókoncertekkel valamint a London Sinfonia szólistájaként mutatkozott be. „Akik ismerik az angol zongoraiskola legjobb hagyományait – Myra Hess, Solomon, Clifford Curzon és John Ogdon előadóművészetét – azok felismerik Andrew Wildében e művészet legnemesebb értékeinek újbóli felbukkanását.” – írta egy dallasi kritikus. 1986-ban lépett fel első alkalommal a Royal Festival Hall-ban (a Londoni Filharmonikusok szólistájaként), azóta olyan zenekarokkal koncertezett, mint a Royal Filharmonikus Zenekar, a Halléi Filharmonikusok, a Royal Liverpool Filharmonikus Zenekar, a London Mozart Players és a Bournemouth Szimfonikus Zenekar. Játszott a Dallasi Szimfonikusokkal, az Irving Szimfonikus Zenekarral és a Washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarral.