KERESÉS

[ Foglaljon helyet ]

PROGRAMAJÁNLÓ

Oktatási és Kulturális Minisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Budapest Főváros
T-Mobile
RTL Klub
Budapest Film
Trafó - Kortárs Művészetek Háza
1094 Budapest Liliom u. 41.
456-2054
Táncművészet
Március 31.
Trafó - Kortárs Művészetek Háza, 20:00
Frenák Pál Társulat:
Apokalipszis - Frisson
Koreográfus: Frenák Pál
Zene: Fabrice Planquette
Film: Jean-Sebastien Leblond-Duniach
Színpadterv: Kiss Péter, Emmanuel Piret, Stéphane Vonthron
Előadják: Johanna Mandonnet, Kolozsi Viktória, Nelson Reguera Perez, Guillaume Saunier Martinez
Apocalypse - 2005

Frenák új darabja valamiféle harmóniát igyekszik létrehozni, az események egyszerűen megtörténnek. Ezúttal nem kell a dolgok elé szaladni, irányító szerepet betölteni, csupán megfigyelni, bevárni, majd a történteket beépíteni a négyes szám szimbolikája szerint az egység megteremtésére törekedve.
A szcenográfia a négyszögben gondolkodik, az egymást kiegészítő, egymásra ható pólusok pedig emlékeztetnek az egységre, melynek részei vagyunk, és amely befogad vagy kitaszít. Az egyszerű, letisztult tér használata tudatos törekvés, szabadulás, forrást és teret ad a mozgásnak, a külső megjelenési forma a belső tartalommal teremt egységet. Itt senki nem akarhat több vagy más lenni, mint aki. Négy mozgásban levő lény, talán ember. Gesztusaik, mozgásformájuk, identitásuk, autentikusságuk egymásba fonódik, önmaguk és az ismeretlen, egymás megismerésén keresztül visszajutnak magukhoz, az egység részeiként.
Frenák e munkájában szeretné a test és a mozgás maximális lehetőségeit egyfajta határvonal felé tolni, a fizikai lehetetlenségek felé, ahol a technikai eszköz segíti a csodálatos “anyag”, az emberi test megismerését. A téma, a mondanivaló illetve a megvalósítás ugyanaz a test, mely magában hordozza létünket. A test, mint anyag, élő jelenvalóként érezhető.
Az Apokalipszis misztérikus valóságok megismerése. Prófécia, hiszen ez a valóság valami eljövendő. Vízió, jelenetei és a megadott számok szimbólumok, a próféta Isten szavait fordítja ekként. Önmagukban csupán félreértelmezhetőek a színpadon megjelenő testek, az üzenet morzsái egy gondolat és értelem közvetítői.
A szereplők cseppnyi vízként, az óceán részeként nem kerülhetik el az egység felelős részévé válást. A tánctér mintha vízfelület lenne, mélységet nyit, melyből olykor kiválunk, majd ismét beletűnünk. A folyamatos fejlődés kulcsa a tradíció és technicizmus, az ösztön és a tudatosság, forma és tartalom, az egység és az ellentétek mozgása. Zárt és nyílt, nő és férfi ellentéteinek eredményeiből születik egy adott pillanat. E gondolatok kísérik Frenákot új darabjának formai megjelenítését keresve. Hogy mindezt elfelejthesse, és megélhessünk valami ismeretlent. Együtt.




| Budapesti Tavaszi Fesztivál | Budapesti Őszi Fesztivál | Nyár a Lánchídon |
| lap tetejére | kezdőlap | jegyrendelés | magunkról | írjon nekünk! |

wapon: http://wap.fesztivalvaros.hu/