Andy Manndorff

A mai kortárs dzsessz definiálása meglehetősen összetett tudomány, hiszen egy olyan mozaikszerű-sokszínű színtérről kellene értekeznünk, ahol nem feltétlenül lehet trendekről beszélni. Annál inkább egyéniségekről.
A bécsi születésű Andy Manndorff egy ilyen jellegzetes figurája az európai dzsesszéletnek, aki nem egyszerűen kiváló dzsesszgitáros, hanem koncept jellegű műveket létrehozó alkotó-zeneszerző – zenéhez való hozzáállása olyan muzsikusokhoz teszi hasonlatossá, mint Bill Frisell vagy Fred Frith. A Bécsben klasszikus zenei képzettséget szerző (Hochschule für Musik und Darstellende Kunst) Manndorff 1980 és 1987 között Amszterdamban élt és dolgozta ki sajátos zenei nyelvezetét, majd 1994-ig New Yorkban folytatta különböző zenei kalandozásait, amelyeket igazán Bécsbe visszatérve teljesített ki. Manndorff érdeklődése a kamaramuzsikától a színházi zenén át a dzsessz spontaneitásáig, virtuozitásáig terjed, melyek közül az egyik legizgalmasabb a lemezen is dokumentált Hakoah, mely a gitáros igen személyes kompozíció-reflexiója, hogy a „tipikusan bécsi”-nek aposztrofált zeneszerzők (és muzsikájuk) jelentős része zsidó gyökerekkel rendelkezett Johann Strausstól, Arnold Schönbergen, Hanns Eisleren, Gustav Picken át Yehudi Leibmillerig.
Manndorff legújabb munkája az Up to Scratch lengyel-osztrák koprodukciós projekthez fűződik, amellyel Budapesten is fellép a Tavaszi Fesztivál keretében.

Diszkográfia:
Gatecrasher
Talking Elevator
Hakoah
Matter and Motion

Kroke. Jiddisül annyit jelent, Krakkó. Ezt a nevet választotta magának az a három jó barát – Tomasz Kukurba: hegedű, ének, ütőhangszerek, Jerzy Bawol: accordion (harmonika), Tomasz Lato: nagybőgő -, akik elvégezve a Krakkói Zeneakadémiát olyan zenekart szerettek volna létrehozni, amely minél pontosabb tükörképe érdeklődésüknek és zenei-kulturális gyökerüknek.
Egy eltűnő világ hangjai (The Sounds of the Vanishing World): vitatkozzunk ezzel a Kroke lemezcím-választással, hiszen az 1992-es megalakulás óta tizenhárom év telt el, és a Kroke sikerrel bizonyítja, hogy a klezmert nem csak a New York-i diaszpóra avantgárd művészei képesek megújítani, maivá-élővé tenni. Számos kiadott lemez dokumentálja a zenekar törekvéseit, amely egyéni hangú elegye a tradicionális klezmernek, a mából beszűrődő hangszerelési fordulatoknak, rögtönzéseknek, a komolyzenei ihletettségnek és a dzsessz merészségének.
A Kroke már kétszer járt Magyarországon, egyszer a Sziget Fesztivál Világzenei Nagyszínpadán, egyszer a Millenáris vendégeként mutatkozott be, az idei, 2005-ös Budapest Tavaszi Fesztiválon a mai lengyel művészeti életet reprezentálja.


Diszkográfia:
Trio/Oriente Musik Berlin, 1996
Eden/Oriente Musik Berlin, 1997
Live at The Pit/Oriente Musik Berlin, 1998
The Sounds of the Vanishing World/Oriente Musik Berlin, 1999
Time/Oriente Musik Berlin, 2000
Nigel Kennedy with the Kroke Band: East Meets East/EMI 2003
Ten Pieces to Save the World/Oriente 2003
Quartet. Live at Home/Oriente 2004