Születésének százhuszonötödik évfordulóján a magyar és az egyetemes zene XX. századi géniusza előtt tiszteleg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának Bartók és a tánc című, időszaki tárlata.
Bartók két világhírű tánckompozíciója az 1917-ben Budapesten bemutatott táncjáték, A fából faragott királyfi és az 1926-ban, Kölnben elsőként színpadra vitt, s ott hamarosan betiltott A csodálatos mandarin című pantomim. E két alkotás egyaránt tánczenének született, s nem csupán a bartóki életműnek, de a világ modern zenei kincsestárának is kiemelkedő darabja. A Bartók és a tánc című kiállítás egyik felében e két alkotás magyar adaptációival foglalkozunk. Az anyag hatalmas, hiszen a magyar táncművészet olyan nagyjainak neve kötődik e művekhez, mint Milloss Aurél, Harangozó Gyula, Eck Imre, Seregi László, Imre Zoltán, Fodor Antal, Markó Iván, Bozsik Yvette, Horváth Csaba és mások. A kiállítás másik nagy, és igen tarka egységét a Bartók-művekre – eredetileg nem tánczenének íródottakra – készült alkotások képezik. Néptáncos, kortárs, klasszikus és mozdulatművészeti produkciókkal találkozhatunk e körben is, mely közel száz évet fog át, természetesen napjainkig.
A kiállítás mintegy ötven produkciót ölel fel: anyagában kiváló fotóművészek alkotásai mellett archív, ritkán látható dokumentumok, cikkek, könyvek, eredeti jelmez- és díszlettervek, kosztümök, plakátok és szórólapok láthatók az 1920-as évektől napjainkig.