Maxim Vengerov
A világ egyik legkeresettebb hegedűművésze, a szibériai Novoszibirszkben született 1974-ben. Négyéves korában kezdett el hegedülni és alig néhány hónap múlva már nyilvánosan is bemutatta tudását. Később a legendás hegedűtanárnál, Zakhar Bronnál folytatta tanulmányait, tízévesen megnyerte a Junior Wieniawski-versenyt Lengyelországban. Már egészen fiatalon olyan zenekarokkal játszott együtt, mint a Royal Concertgebouw Zenekar, a BBC Filharmonikusok vagy a Szovjet Állami Zenekar. 1995-ben Prokofjev- és Sosztakovics-hegedűversenyekből készített lemezt, mellyel elnyerte a Gramophone „Az év legjobb felvétele” (Best Record of the Year) és a legjobb versenymű-felvétel (Best Concerto Recording) díját, majd két kategóriában is jelölték a Grammy-díjra.
Rendszeresen koncertezik Európában, az Egyesült Államokban, a Távol-Keleten és Ausztráliában.
2003-ban mélyhegedűn tanult és CD-felvételt készített Walton Brácsaversenyéből. Tanárként, mesterkurzusok vezetőjeként ugyanolyan keresett, mint pódiumművészként. 2005-ben nem turnézik, a pihenés mellett jazzimprovizációt tanul, valamint új darabokat, köztük egy számára készült új kompozíciót, Benjamin Juszupov művét.

Az Angelica Leánykart 1988-ban alapította az énekkar jelenlegi karnagya, Gráf Zsuzsanna. A kórus a budapesti Városmajori Gimnázium zenei osztályának volt és jelenlegi tanulóiból áll. Az elmúlt 15 év alatt számos sikert értek el, és mára Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott kórusává váltak, élő bizonyítékaként a Kodály-szellemiség teremtő erejének.

A ma már országhatárokon belül és kívül is ismert kórus a rendszeres hazai hangversenyeken kívül számos hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt szép sikerrel, elhozta az athéni – 10. Nemzetközi Kórusfesztivál I. díját és a verseny nagydíjas kórusa címét is.
A kórus többször adott hangversenyt a Magyar Rádióban és Televízióban, legutóbb 2003. december 24-én a kórus 15 éves jubileumi hangversenysorozatának második koncertjeként, a Szent István Bazilikában bemutatott karácsonyi műsorát sugározta a Magyar Televízió.
Koncertkörúton járt kétszer Amerikában, 1998-ban, majd 2000-ben, amikor a kórus nagy sikerrel képviselte hazánkat és Európát az Észak-Amerikai Kórusszövetség szimpóziumán; Ausztriában; Erdélyben; Franciaországban, ahol, a 2001-ben Franciaországban megrendezett Magyar Kulturális Évad keretén belül, hatalmas sikerrel adott koncertet a Notre-Dame-ban és az Évry Katedrálisban, mely koncerteket a francia rádió is közvetítette; Japánban; Németországban és Svájcban.
Ez alatt a 15 év alatt 5 CD-t jelentettek meg, és jövő hónapban fejezik be 6., a Hungaroton gondozásában megjelenő CD-jüknek stúdiófelvételeit.

Születésének százhuszonötödik évfordulóján a magyar és az egyetemes zene XX. századi géniusza előtt tiszteleg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának Bartók és a tánc című, időszaki tárlata.
Bartók két világhírű tánckompozíciója az 1917-ben Budapesten bemutatott táncjáték, A fából faragott királyfi és az 1926-ban, Kölnben elsőként színpadra vitt, s ott hamarosan betiltott A csodálatos mandarin című pantomim. E két alkotás egyaránt tánczenének született, s nem csupán a bartóki életműnek, de a világ modern zenei kincsestárának is kiemelkedő darabja. A Bartók és a tánc című kiállítás egyik felében e két alkotás magyar adaptációival foglalkozunk. Az anyag hatalmas, hiszen a magyar táncművészet olyan nagyjainak neve kötődik e művekhez, mint Milloss Aurél, Harangozó Gyula, Eck Imre, Seregi László, Imre Zoltán, Fodor Antal, Markó Iván, Bozsik Yvette, Horváth Csaba és mások. A kiállítás másik nagy, és igen tarka egységét a Bartók-művekre – eredetileg nem tánczenének íródottakra – készült alkotások képezik. Néptáncos, kortárs, klasszikus és mozdulatművészeti produkciókkal találkozhatunk e körben is, mely közel száz évet fog át, természetesen napjainkig.
A kiállítás mintegy ötven produkciót ölel fel: anyagában kiváló fotóművészek alkotásai mellett archív, ritkán látható dokumentumok, cikkek, könyvek, eredeti jelmez- és díszlettervek, kosztümök, plakátok és szórólapok láthatók az 1920-as évektől napjainkig.