Az elsősorban barokk zenére specializálódott együttes a 80-as évek elejétől a világ egyik legjelentősebb régizenei műhelye. Londoni debütálásuk óta (Wigmore Hall, 1999) rendszeresen koncerteznek Cecilia Bartolival, René Jacobsszal és Andreas Scholl-lal. Felvételeikből az elmúlt évtizedben több mint egymillió példányt adtak el. Számos díjat nyertek, legutóbb, 2006-ban az együttest tüntették ki Magdeburg városának Telemann-díjával.

Jean-Féry Rebel (1666-1747) egészen biztos, hogy ismerte Vivaldi Négy évszak concertóit, de az ő műve meglehetősen távol áll Vivaldi kompozícióitól. A darabot nyitó káosz-tétel valószínűleg a zenetörténet első szabadon formált zenekari tétele. Nem tudjuk, hogy a korabeli közönség hogyan reagált erre a még ma is meglepetését keltő „hangkölteményre”.

Minden lehet hangszer. A világ minden szegletében dobolnak. Avantgárd fejtörők és lüktető ritmusok. Mindez egy estén.

„Ferenc nől, már tavaly is hosszú nadrágot viselt és ahogy tegnap láttuk, szép szál kamasz lett belőle.” (Csáth Géza, 1907) A magyar hegedűiskola tüneményének virtuóz kompozíciói egy méltó utód előadásában.

Muzsikálás szerelemből, több mint fél évszázada.

Az Ando Drom Magyarország egyik legismertebb cigány folklór zenekara. Az együttes alapítója és vezetője Zsigó Jenő. Autentikus cigány zenét, feldolgozásokat és önálló szerzeményeket játszanak.
A szájbőgőn, kannán és kanálon megszólaltatott gazdag ritmika, a vérbő előadásmód, a hagyomány és a virtuóz újítás nagyszabású keveréke nem véletlenül hozta meg számukra a kilencvenes évektől a világsikert.
Muzsikájuk szívbemarkolóan hiteles, dalaik a cigányság sorsát közvetítik és teszik átélhetővé, megmutatva a cigány folklór színességét, gazdagságát és eredetiségét.

A kiállítás Kempelen Farkas két kiemelkedő mechanikai találmánya, a sakkautomata és a beszélőgép középpontba állításával nem csupán a szinte felfoghatatlanul szétterülő életmű legmaradandóbb emlékeire kíván fókuszálni. Kempelen mint tudós, mérnök, művész, mutatványos, hivatalnok és magánember megjelenítése mellett a tárlat a feltaláló személyéről a kor Habsburg birodalma, Magyarország és Közép-Európa történelme, művelődéstörténete irányában tágítja a képet: bemutatja Mária Terézia és II. József udvarának világát, a korszak mechanikai találmányait, a feltalálás feltalálásának időszakát, a szaktudományok megszületését, a szabadkőművesek mozgalmát (Kempelen és Born Ignác kapcsolatát), a kor török- és bábu-mániáját. A kutatás és kiállítás másik célja több mint két évszázad gondolati metszéspontjainak megtalálása, a technika- és eszmetörténet Kempelen és szerkezetei által inspirált elemeinek bemutatása, többek között a kortárs médiaművészet alkotásainak segítségével. A budapesti kiállításhoz szimpózium, vetítéssorozat, workshop is kapcsolódik.