2007-ben ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóját. A zeneszerző két igen népszerű műve mellett elhangzik 20 népdalfeldolgozása, Kocsis Zoltán hangszerelésében. Aki hallotta már Kocsis Debussy dalaiból készített zenekari átiratait, vagy a nagy pályatárs, Bartók 20 magyar népdalának nagyszabású átdolgozását, az sejti, hogy mire számíthat, és ott a helye Nemzeti Hangversenyteremben. Azoknak pedig, akik még nem találkoztak ezekkel a bravúros hangszerelésekkel, kötelező a megjelenés. Nem lehetetlen, hogy impresszionista fényekben, franciás hangszínekben fürdő ismerős magyar népdalokat fog dúdolni.

Richard Strauss zenéje igazi erőpróbát jelent zenekarnak, karmesternek és szólistának. A közönség ebből semmit sem érzékel, feltéve, hogy olyan dirigens áll a dobogón, mint Fischer Iván, olyan zenekar játszik, mint a Budapesti Fesztiválzenekar és olyan szólisták énekelnek, mint az est vendégművészei. Ariadné elhitte Thészeusz minden szavát, aztán mi lett belőle, úgyhogy Ön se higgyen nekünk, inkább győződjön meg személyesen minderről a koncerten.

Mindazt az értéket, tudást, amit a magyar zenekultúrának Kodály adott, legszebben a páva jelképezi. A Pávaének egy olyan – a film eszközeivel is élő – színpadi zenemű, melyben látvány és zene poétikus egységben mutatja be, hogy mit jelenthet a mai ember számára a hagyományos paraszti kultúra és mennyire alkalmas korszerű gondolatok kifejezésére is.

Ligeti György klasszikussá vált nagyzenekari darabját, melynek újszerűségét, frissességét az elmúlt négy évtized sem tudta kikezdeni, a világhírű karmester Németország egyik legjobb együttesével adja elő. A „magaslati levegőtől” megmámorosodva talán Mendelssohn népszerű hegedűversenyében is felfedezünk valami egészen újszerűt. E felfedezésben bizonyára segítségünkre lesz az „ifjú titán korból” nem is oly régóta kinövő világhírű orosz hegedűs, Vagyim Repin. S ha már titán, akkor egy igazi zenekari erőpróba, Mahler Titán-szimfóniája zárja ezt a nagyszabásúnak és első osztályúnak ígérkező zenekari estet.

A Milánói Scala egykori zeneigazgatója (1986-2005), a leghíresebb zenekarok élén vezénylő Riccardo Muti az angol Philharmonia Zenekarral lép fel Budapesten. A zenekar ugyanolyan büszke az olasz karmester irányításával adott korábbi koncertjeire, mint Otto Klemperer, Herbert von Karajan, Wilhelm Furtwangler vagy Arturo Toscanini legendássá vált hangversenyeire. A Philharmonia Zenekar pazar hangzására a budapesti közönség is rácsodálkozhatott már. Az együttes legutóbb Esa-Pekka Salonen vezényletével, a Tűzmadárral és Csodálatos mandarinnal kápráztatta el a magyar publikumot. Tavaszi koncertjükön a zeneirodalom legnépszerűbb darabjaiból adnak hangversenyt.

Sajnálattal értesítjük kedves nézőinket, hogy Waltraud Meier betegség miatt váratlanul lemondta a ma esti fellépést.

Az elsősorban barokk zenére specializálódott együttes a 80-as évek elejétől a világ egyik legjelentősebb régizenei műhelye. Londoni debütálásuk óta (Wigmore Hall, 1999) rendszeresen koncerteznek Cecilia Bartolival, René Jacobsszal és Andreas Scholl-lal. Felvételeikből az elmúlt évtizedben több mint egymillió példányt adtak el. Számos díjat nyertek, legutóbb, 2006-ban az együttest tüntették ki Magdeburg városának Telemann-díjával.

Jean-Féry Rebel (1666-1747) egészen biztos, hogy ismerte Vivaldi Négy évszak concertóit, de az ő műve meglehetősen távol áll Vivaldi kompozícióitól. A darabot nyitó káosz-tétel valószínűleg a zenetörténet első szabadon formált zenekari tétele. Nem tudjuk, hogy a korabeli közönség hogyan reagált erre a még ma is meglepetését keltő „hangkölteményre”.

A Sao Paulói Szimfonikusok budapesti programja híven tükrözi az együttes művészeti elképzeléseit. Az egyetemes zenetörténet mesterművei (Debussy zenekari darabja és Bartók zongoraversenye) mellett a 20. századi dél-amerikai zene két klasszikussá vált mesterétől, Alberto Ginasterától (1916-1983) és Camargo Guarnieritől (1907-1993) adnak elő egy-egy kompozíciót.

A világ különböző pontjairól érkező előadók ismét bebizonyítják, hogy a zene nyelve univerzális, a Máté-passió pedig e nyelv alapszókincséhez tartozik. Martin Haselböck, az énekes szólisták és muzsikusok ennek ellenére azon fáradoznak majd, hogy a koncert után ne találjunk szavakat.

A brémai muzsikusok hihetetlen kalandjai Galántán, professzor Pinnock és senora Pires szolgálatában.

Sebestyén Márta 2007-ben ünnepli pályafutásának 33. évét. Ezen ünnepi alkalomból a Grammy-díjas énekesnő vendégül látja múltja és jelene legfontosabb alkotótársait, magyar és külföldi barátait.

Nagyromantikus program. Nagy, orosz lélekkel.

A legutóbbi Tavaszi Fesztiválon megbabonázta a magyar közönséget, miért ne tenné jövőre is?

Állítólag Nigel Kennedy gyerekkorában, esténként a paplan alatt dzsesszt hallgatott a Menuhin Zeneiskola kollégiumában, ahová Yehudi Menuhin legelső ösztöndíjasaként került be. Kennedyt elsősorban Vivaldi extravagáns előadójaként (több mint 2 millió eladott Vivaldi CD-je Guinness-rekord), káprázatos technikájú virtuózként ismerjük, ám ő a dzsesszhez sem maradt hűtlen. „Blue note sessions” című 2006-os albuma és a lemez anyagához kapcsolódó koncertjei az év zenei szenzációja.

A szenzációs júniusi Parsifal-előadások után nem tűnik lódításnak: Fischer Ádám ismét operaházzá varázsolja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet.