A Belső hang a tavalyi Égi hang folytatása. Legbelsőbb énünk mélyére csak a teljes elcsendesedéssel, befelé fordulással, kontemplációval juthatunk. Az énünk mélyén szunnyadó erők érintése a legősibb magyar imádságok, énekek, gregorián dallamok segítségével, a legtermészetesebb húros hangszer, az emberi hang és a nagybőgő segítségével történik.

„Földtől eloldja az eget
– de nem a hajnal, hogy továbbírjuk József Attilát, hanem a hangvarázslat, amelynek részesei vagyunk. Egyetlen elcsendesedés idejére, néhány lélegzetvétel által tagolt különleges időre. Egy révület-órányi időre, amelyet …, csak hang és hang életre kelése, találkozása, szétválása, terjedése, emelkedése hozott létre: az ember hangja, és az, amelyet (a másik ember) a hangszerből bűvöl elő. A bőgő engedelmessége, a vonó hol alig észlelhető, hol súlyos markírozása a mozgás ebben a visszafogott látványosságú produkcióban…..” Egyed Emese Kolozsvár

„Az Isten sohase siet és sohase késik. Mindig ott van. Pontosan.
Hit ez vagy valamiféle bizonyosság, ami mindenki életében ott ketyeg észrevétlen, s aminek zakatoló, kattogó lenyomata énünkben formálódik meg - akarásaink, vágyaink és tetteink zűrzavaros káoszában? Ott ketyeg…
Hatalmas feladatra vállalkoztak: felderíteni és megismerni a világ énen túli oldalát. Sőt - ami ennél lényegesen több: kifaggatni és vallomásra bírni, és elmesélni nekünk, amit láttak. Megszólaltatni a Földet, a Vizeket, a Tüzet és a Levegőt. Megmutatni, hogy van még a világnak olyan helye, ami ép. És bennünk él. Ott szunnyad hangszálainkban és bôgônk hurjaiban. Csak mernünk kell meghallani.” Semsei Sándor Bp

Kodály egyik legszebb és sajnos kevéssé ismert kórusműve a legjobb magyar kamarakórus előadásában.

A magyar zenekultúra holland felfedezői, Scholcz Péter vezetésével. Csodálkozzunk rá értékeinkre!

Muzsikálás szerelemből, több mint fél évszázada.

Hitvallások. A program önmagáért beszél.

Koronázási mise az egykori koronázó főtemplomban. Sissi és Ferenc József is itt hallgatta meg.

A 13. században élt Árpádházi királylányok közül kiemelkedik sajátos személyiségével és életútjával a fenti három hölgy. Erzsébet gyermekkorára rányomta bélyegét a magyar nemesség által gyűlölt édesanya, Meráni Gertrúd meggyilkolása, amely a kislány szeme előtt megy végbe. Türingiai életében rengeteg jót tett- néha dacolva a korszellem parancsaival. Féltestvére – Jolán- nem szent, de Aragónia királynéjaként máig emlegeti őt a népi emlékezet és a vallásos folklór. Unokahúguk, Szent Margit nem szeretett volna hercegnői életet vinni, s dacolva apjának IV. Bélának- akit második honalapítóként is emlegetnek – határozott kívánságával, elvonult a lelki magányba.
Bánki Éva szerint ezek a lányok nem beszéltek – szemben a kor olasz, francia és német szentjeivel, -hanem cselekedtek. Akkor, abban a korban tették ezt, amikor a nyilvános cselekvés a férfiak előjoga volt. Szent Erzsébet álmában elhangzó Krisztusi mondat is tömören fejezi ki filozófiájukat: „ Ha Velem akarsz élni, én is veled akarok élni.” A főcím pedig – mely a magyar zenében és irodalomban egyaránt jelképes Harmonia caelestisre rímmel- a hercegnők tulajdonképpen beteljesült vágyára utal: kevesen voltak abban a korban, akik a korszellem ellenére földi harmóniában tudtak létezni s ezért mertek is cselekedni.

A misztériumjátékban a három nő csak hangjuk által kel életre. A szereplők zenészek, akik a hangokra válaszolnak, hol régi, hol földi zenével. Néha a zene mozdítja meg a hangokat, véleményt kíván tőlük az elhangzó – esetleg későbbi korokból származó – zenei anyag. A 16 férfiénekes és a „rusztikus díva” (Palya Bea) néha együttes, néha pedig ellentétes zenei reakciókkal lendíti tovább a játékot, amelybe a gyerekhangok a „nagyon égi-nagyon földi” bírákként szólnak bele: angyali részvétlenséggel és könyörtelenséggel.

Mindeközben képek tűnnek föl és képek mosódnak el – ezek az azóta eltelt 800 év művészetének az említett kor szellemiségére, illetve a királylányokra vonatkozó utalásait hordozzák. A gregorián zenei keretbe lépten-nyomon más zenei anyagok villannak be – melyek „eltörik” a sommás 13. századi általános értékítéletünket. A hercegnőkből nők lesznek – ahogy ezt ők is akarták…