A kiállítás a Magyarországon maximum gyerekversíróként számontartott, de avantgárd művészeti újítóként nem nagyon ismert művészt kívánja megidézni, akinek 1936-ban meghirdetett
Dimenzionista manifesztumát például Arp, Duchamp, Kandinszkij, Moholy-Nagy és Picabia is aláírta.

Tamkó Sirató Károly dimenzionista manifesztuma szerint a müvészetek dimenzionista fejlődés-mozgását az "N+1" képlet fejezi ki. A dimenzionizmus lényege: deduktív a múlt felé, induktív a jövő felé, élő a jelenben.

A "művészet magyarul" címet két dimenzionista megközelítés teszi érthetővé: Tekintsük múltnak, azaz "N"-nek először a "művészet" fogalmát, majd a "magyar" fogalmát, mindkét esetben a másik fogalom lesz a "+1", a jövő. Ebből következik, hogy a magyarok számára a „művészet” akkor
dimenzionista, ha +magyar és a „magyar” akkor dimenzionista, ha +művészet. A várható eredmény amit keresünk - az „N+1” képletet aktualizáló „m+m” - az önazonos élő jelen.

A kiállítás-eseményen bemutatásra kerülnek Tamkó Sirató Károly dimenzionista művei és dokumentumai, Tóth Gábor dimenzionista költészete, továbbá magyar művészek későbbi és legújabb dimenzionista szellemű sík-, tér- és időbeli információi (a kiállítás alkalmából kiírt pályázatra beküldött művekből), valamint az Artpool gyűjteményeiből és archívumából.