A 2007-es Budapesti Fringe Fesztivál két szakmai díjazottja ad közös koncertet a 2008-as Tavaszi Fesztiválon. Március 16-án egyetlen hangverseny keretében lép fel az EtnoRom együttes és a Fugato Orchestra. Mindkét társulat népszerű, profi és kísérletező kedvű. Az autentikus cigányzenét játszó EtnoRom – amelyet a Kaly Jagból ismert két világhírű énekes, Balog József és Künstler Ágnes alapított 2005-ben – nem pusztán magyar, hanem balkáni, szerb, román, orosz, török, spanyol, sőt, egészen az arab gyökerekig visszanyúló cigány dalokat szólaltat meg, és koncertjeiket hastánccal éppúgy szívesen gazdagítják, mint élő roma táncházzal. Alpár Balázs vezette, tizenöt tagú, számos díjjal büszkélkedhető Fugato Orchestra ugyancsak világzenét játszik, de esetükben talán pontosabb világok zenéjéről beszélni, hiszen a rock-zenekarral kiegészülő kamaraszimfonikus hangszerösszeállítás a legkülönfélébb stílusok autentikus megszólaltatását és keverését teszi lehetővé. Repertoárjukban éppúgy találunk szimfonikus műveket, mint jazzes vagy rockos darabokat. Kompozícióik – túlnyomórészt Alpár Balázs alkotásai – mindig tudósan kidolgozottak, függetlenül attól, hogy a könnyebb, vagy a komolyabb műfajba sorolja őket a közönség és a szakma. És a zenekar egész működése talán éppen arról szól, hogy nincsen könnyű- és komoly-, csak jó és rossz zene van.

„Úgy gondolom, hogy mindazt az értéket, tudást, fényességet, amit a magyar és az egyetemes kultúrának a Hunyadiak adtak, legszebben annak a szájbeli hagyománynak a feltámasztásával mutathatjuk meg a zeneszerető közönségnek, mely már csak archívumok mélyén, gyűjtemények elsárgult lapjain, vagy ismeretlen népénekesek torkán él tovább, a Balkántól egészen Lengyelországig. A Hunyadiak és vitéz rokonságuk – Székely János, Szilágyi Mihály –, valamint asszonyaik alakját a bolgár, román, délszláv népek hősepikája ugyanúgy megőrizte századokon át, mint a magyar mese- és dalkincs. Mitikus hősökké váltak náluk is. Törökverő János tetteit hol mint Janko Sibinjanin, hol mint Jankula, Ugrin Janko, vagy Janko vojvoda néven dalolják meg veretes nyelvezettel a népek, de Mátyás királyról is számos mese, ének és legenda szól. A magyar história e kegyetlen és dicsőséges időszakáról nekünk csak néhány balladánk és krónikás énekünk, viszont annál több mesénk, adománk, széphistóriánk és legendánk tanúskodik. No meg természetesen – Janus Pannoniustól kezdve, Arany Jánoson át Juhász Gyuláig – a legnagyobb magyar költők poézise. A folklórban az ikonokká szentült Hunyadiak tettei a népi szürrealizmus gyönyörű képeibe ágyazva elevenednek fel. Szinte látjuk a hadak vonulását, sólymok keringését, csodáljuk a korona ékét, és halljuk az harangok zúgását, kardok, s lantok pendülését, holló szárnyalását. Szerencsére a róluk szóló más nyelvű balladákat és hősi énekeket szépszavú költőink már a XIX. századtól kezdve folyton magyarították, s mi hosszas kutakodás során a legszebbeknek megtaláltuk az eredeti nyelven lejegyzett, ma is élő, énekelt változatait.
Ezekből a szépséges emléktöredékekből épült fel ez a kétrészes mű, mellyel Mátyás megkoronázásának 550. évfordulóján a Hunyadiak hírének-nevének szeretnék emléket állítani. A kortárs világzenei feldolgozások előadásához a magyar népzene és a történelmi zene avatott képviselőit hívtam segítségül, hogy minél hitelesebben mutathassuk be azt a tudást, amit a Duna mentén élő népek emlékezete századokon át megőrzött erről a korról.”
Kiss Ferenc

Zenei anyagukat archív felvételekről és saját gyűjtéseikből tanulják. Mai napig tartó gyűjtőmunkájuk során az egész magyar nyelvterületet bejárták Moldvától Somogyig, hogy a sajátos előadásmód mellett a zene és tánc belső törvényeit is elleshessék. A magyar folkmozgalom egyik reprezentánsaként Amerika mellett Isztambulban, Franciaországban és Németországban is rendszeresen koncerteznek. 1999 óta a Magyar Állami Népi Együttes kísérőzenekaraként is dolgozik.