A Bartók Vonósnégyes világhírű muzsikusai 1957 októberében adták első közös hangversenyüket, s az elmúlt fél évszázad fellépéseinek száma meghaladja a négyezret. 1963-tól viselik Bartók nevét. Mind az öt kontinenst bejárták, legendás hangfelvételeket készítettek. Az együttes tagjai: Komlós Péter (I. hegedű), Hargitai Géza (II. hegedű), Németh Géza (brácsa), Mező László (gordonka). A kvartett művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el: Kossuth-díj (1970 és 1997), Liszt-díj, UNESCO-díj (1964), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1985). Több kortárs magyar zeneszerző (Bozay, Durkó, Láng, Mihály, Szokolay, Petrovics) komponált az együttes számára. A kvartett repertoárja felöleli a vonósnégyes-irodalom teljes spektrumát.

Zenei anyagukat archív felvételekről és saját gyűjtéseikből tanulják. Mai napig tartó gyűjtőmunkájuk során az egész magyar nyelvterületet bejárták Moldvától Somogyig, hogy a sajátos előadásmód mellett a zene és tánc belső törvényeit is elleshessék. A magyar folkmozgalom egyik reprezentánsaként Amerika mellett Isztambulban, Franciaországban és Németországban is rendszeresen koncerteznek. 1999 óta a Magyar Állami Népi Együttes kísérőzenekaraként is dolgozik.

A történet két idősíkban játszódik: egyrészt a XX. század végén Budapesten, másrészt Nápolyban, a XVIII. században. Két fiatal pár közös randevúra készül. A lányok csinosítják magukat, a fiúk az ételről és az italról, valamint közös programnak egy videófilmről gondoskodnak. A találka színhelye egy lakás, ahol a fiatalok együtt nézik meg a Mozart operát. Egyre inkább beleélik magukat a darabba, s eközben a két különböző helyszín és idősíkok összemosódnak. Először csak egy-egy filmszereplő lép át hozzájuk a térbe, míg végül ők lesznek külső szemlélők a másik idősíkban. Az opera története: Don Alfonso, az öreg filozófus fogadást köt barátaival, két fiatal tiszttel, Fernandóval és Guglielmóval, hogy az ő menyasszonyaik sem hűségesebbek, mint a többi nő. Megállapodásukhoz híven a tisztek elhitetik menyasszonyaikkal, Fiordiligivel és Dorabellával, hogy háborúba kell menniük. Röviddel távozásuk után Alfonso két fantasztikus öltözetű "albánnal" állít be a lányok otthonába, és úgy mutatja be őket, mint barátait. Persze a két tiszt az, álruhában. A hölgyek először fölháborodottan visszautasítják a férfiak közeledését, még az sem használ, hogy azok öngyilkosságot tettetnek. Később azonban már kedvesebben viselkednek az idegenekkel - mindegyik a másik vőlegényével. Először Dorabellát veszik le a lábáról Guglielmo szerelmes szavai, majd Fiordiligi hódol be Fernandónak. A párok éppen álesküvőt tartanak, amikor az igazi vőlegények hazatérésének híre jön. A visszaérkező férfiak nagy patáliát csapnak, a lányok bánják bűnüket, míg azután kiderül, kik voltak az albánok. A tisztek végül mégis visszafogadják hűtlen aráikat.

Részletes ismertető a március 22-i előadásnál olvasható.

Részletes ismertető a március 22-i előadásnál olvasható.

Egy bajorországi pap, Hans Seybolt 1476 decemberében Budán járt, hogy megbízója számára lejegyezze Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjét és az ezzel kapcsolatos egyhónapos ünnepségsorozatot. Ez az egyetlen leírás, mely tartalmazza a lakomák menüsorát. Egészen pontosan a budai esküvői ebéd 11 és az újévi királyi lakoma 12 fogását írta le elég szűkszavúan. A kétféle menüsorból állítottunk össze egy 12 fogásos ételsort. Az ételek receptjét a ránk maradt legkorábbi magyar szakácskönyvből vettük. Ez a „Szakács tudomány. Írta az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmestere a XVI. században”. A kutatók szerint a szakácskönyvben található ételek elkészítésének módja és fűszerezése szinte teljesen megegyezik azzal, amilyen Mátyás korában is lehetett.