Zdeněk Miler cseh animációs filmrendező és képzőművész Kladnoban született 1921-ben. Szakmai pályafutása még a háború alatt a zlíni filmstúdióban indult, 1945-től pedig Prágában, Jiří Trnka stúdiójában folytatta munkáját. Hazájában és külföldön egyaránt a Kisvakond sorozat tette híressé, amely mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Napjainkig több mint ötven epizód készült belőle. A sorozat érdekessége, hogy a filmben nem beszélnek, Kisvakond és barátai csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, amelyekhez a rendező a kislányairól, Kateřináról és Barboráról készített hangfelvételeket használta fel.
A kiállításon láthatóak lesznek Zdeněk Miler eredeti képei, rajzfilmek és a legkülönfélébb Kisvakondos termékek.

Vásáry Tamás, zongoraművész és karmester egyszerre, aki a legrangosabb elismeréseket tudhatja magáénak. Fontosnak tartja az ifjúság komolyzene iránti szeretetre való nevelését, éppen ezért két éve megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart. Felesége, Tunyogi Henriett méltó társa a mesternek. Szívesen beszél pályafutásáról gyermekeknek, beavatja a fiatalokat a balettművészet műhelytitkaiba és varázslatos világába. Milyen út vezet az első lépésektől addig, amíg valaki igazi balettcsillag lesz?

http://www.youtube.com/watch?v=F1gylLrjwUs

Az eredetileg 1773-ban bemutatott, marionett-színház számára készült mű – amely Mária Terézia eszterházai látogatásának alkalmából mutattak be, s amelyért a császárné őszintén lelkesedett – az egymás nélkül élni képtelen öreg párok archetipikus történetét dolgozza fel.

Fergeteges cirkuszi előadás egy minden-lében-kanál porondmester irányításával, aki vakmerő hangszeridomárként öt rézfúvós hangszert szelídít meg, hogy aztán a legkülönbözőbb mutatványokkal szórakoztassa a nagyérdeműt: lovakká varázsolja a trombitásokat, levegőbe repíti a harsonást, s még a félelmetes tuba „szájába” is be meri dugni a fejét. A világhírű pantomimművész, Méhes Csaba és Magyarország legjobb rézfúvós kvintettje, a Brass in the Five napjaink talán legeredetibb zenés-színházi gyermekprodukcióját hozta létre, amelyben a legnemesebb cirkuszi hagyomány rendkívüli zenei minőséggel párosul. Nem véletlen hát, hogy a Brass Cirkusz elnyerte a 2008-as Budapest Fringe Fesztivál szakmai díját és a Gyerekzsűri különdíját. Noha az előadás célcsoportja a legfiatalabb korosztály, a tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők és a nagyszülők legalább annyira élvezik az előadást, mint a gyerekek – talán jobban is.

http://www.youtube.com/watch?v=JibTh4QlR3A

A rendhagyó kreatív program egyrészt a kiállított művek egyes darabjaival, másrész Haydn zenéjével foglalkozik. A program célja, hogy lehetőséget teremtsen a résztvevők számára a kreatív, szabad improvizatív zenélésre, a hangokkal való játszásra, az ehhez szorosan kapcsolódó, koreográfia nélküli mozgásra, táncolásra. Összefüggéseket keresünk a látvány, a képzőművészeti alkotások, a zene és a mozgás között. Párhuzamokat és kapcsolódási pontokat figyelünk meg a különböző művészeti ágak között.

„A zene mindenkié” Egyesület Parafónia zenekara értelmileg akadályozott 18-35 év közötti fiatalokból áll, akik egy speciális, az ún. színeskotta módszer segítségével megtanultak közösen muzsikálni.
Repertoárjukon a világ zeneirodalmának klasszikusai, magyar és más népek dalai, táncai, régi zenei darabok szerepelnek. Speciális hangszereiken épp úgy felcsendülnek Bach, Mozart, Beethoven, Vivaldi dallamai, mint könnyedebb hangzású musicalszámok és népdalok.
A zenekar 12 tagból áll, vezetőjük Fabényi Réka zenetanár, munkáját fiatal gyógy- és zenepedagógusok, muzsikusok segítik.

http://www.parafonia.hu

A kiállítótérben a kiállítási tárgyakhoz kapcsolódva, kisiskolás gyermekekkel, közösen szőjük egy mese fonalát, melynek kezdete, mindig egy mű. A hallott vagy mesélt szöveget folyamatosan illusztráljuk, jelmezek segítségével szereplőjévé válunk a történetnek, valamint díszletet készítünk az egyes jelenetekhez. A cél, hogy az improvizált szöveg segítségével eljussunk egy másik műalkotáshoz, miközben fokozatosan és szinte észrevétlenül részeseivé válunk a mesénknek.