A világhírű Kodály Vonósnégyes Joseph Haydn halálának 200. évfordulójára emlékezve a klasszikus zene legmagasabb rendű műfajának első nagy alakját Petrovics Emillel kapcsolja össze. A több mint négy évtizedes múltra visszatekintő kvartett koncertjén ősbemutatóként hangzik el a vonósnégyes-tradíció egyik legjelentősebb mai képviselőjének 3. kvartettje. Petrovics mívesen kimunkált első két vonósnégyese a Haydntól Beethovenen át Bartókig húzódó tradíció kései leszármazottjának tekinthető, s ezt a hagyományt legújabb művében sem tagadja meg. A koncerten – ha nem is kvartettszerzőként – jelen lesz Beethoven is, akinek ritkán hallható op.20-as szeptettje hangzik majd el, napjaink legjelentősebb fúvós szólistáinak közreműködésével. Az a Mária Teréziának ajánlott, ifjúkori Beethoven-mű, amely szerzőjének egyik legnépszerűbb darabja volt az 19. század első évtizedében.

http://www.kodalyquartet.com/

http://www.amadinda.com/

http://www.youtube.com/watch?v=oTrdbsyV1gI

Kétszáz évvel Joseph Haydn halála után, Bartók Béla születésnapján négy fiatal muzsikus tiszteleg a jelentős osztrák és a legnagyobb magyar zeneszerző előtt. Az érzékenyen összeállított programban a négy hangszeres szinte valamennyi lehetséges kombinációban bemutatja majd hangszeres és kamarazenei tudását, s bár Magyarországon talán kevéssé ismertek, igazán van mit bemutatniuk: generációjuk legtehetségesebbjei közé tartoznak. A jelentős diszkográfiával rendelkező osztrák Gottlieb Wallisch a bécsi Musikvereinban három koncertből álló Haydn-ciklussal tiszteleg kedvelt szerzője előtt a 2008/2009-es évadban; a számos díjjal büszkélkedhető csellista, Richard Harwood tavaly jelentette meg szólólemezét az EMI kiadónál; a német klarinétművész, Ralph Manno pedig a Sony BMG művésze, a kölni zeneakadémián tanít. A rendkívüli zenészek teljesítményén túl természetesen zenetörténeti hozadéka is lesz az estének, hiszen Haydn és Bartók művei minden bizonnyal termékeny párbeszédbe lépnek majd egymással, két olyan szerzőről lévén szó, akik egyaránt sikerrel olvasztották egybe ösztönös muzikalitásukat és kivételes intellektusukat.

http://www.somogyiquartet.hu/

http://www.fidelio.hu/nevjegy.asp?id=1457&p=&cat=zsz

„Angyali hang, kisfiús tekintet, közvetlen stílus. Philippe Jaroussky valódi popsztáralkat, akár egy jól menő fiúcsapat oszlopos tagjaként is énekelhetne. A 30 éves francia művész azonban a világ egyik legnépszerűbb kontratenorja. Európa legpatinásabb operaházaiban lép fel, szólóalbumai szépen fogynak, a Mezzo komolyzenei tévé óránként játssza a felvételeit. Jaroussky a modern kori kontratenor prototípusa: kissé nőies, könnyen sztárolható és módfelett tehetséges.” Beszterczey Judit
"Sokan azért jönnek, mert hallották, hogy itt a kasztráltak legújabb generációja. Ezzel valamennyi kontratenornak meg kell küzdenie. A legtöbb fórumon elmondom, hogy ma már nincs szükség bizarr és brutális technikákra ahhoz, hogy egy férfi magas hangon énekeljen. Részletes előadásokat tartok az úgynevezett falzett technikáról, amellyel ez a hangszín elérhető." Jaroussky

http://www.youtube.com/watch?v=fNWKnXgrroA

http://www.youtube.com/watch?v=brBngm2-YPk

MŰSORVÁLTOZÁS
Ezúton szeretnénk mindenkit értesíteni, hogy Lev Szolodovnyikov koncertje elmarad, helyette Banda Ádám és Kovalszki Mária ad koncertet.

A 77 éves korában elhunyt Berio, a huszadik század egyik legjelentősebb avantgárd zeneszerzője. Legismertebb művei közé tartozik a négytételes Sinfonia, amelyért 1969-ben a Montreux-díjat kapta, az 1955-ben keletkezett Mutazioni és az 1961-ben írt Visage. Operákat, oratóriumokat, zenekari műveket egyaránt komponált.
Berio mindig arra törekedett, hogy a hangzás és a ritmus új lehetőségeit keresse és kombinálja zenéjében. Szívesen használt fel műveiben idézeteket kortárs és klasszikus zeneszerzőktől. Tavaly új befejezést komponált Giacomo Puccini Turandotjához; ezzel mutatták be a művet 2002 nyarán a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Az olasz zeneszerzők között az elsőkhöz tartozott, akik az elektronika zenei felhasználásával kísérleteztek – írta jelentésében az olasz ANSA hírügynökség.
Az olasz zeneművész 1925-ben született a Genova melletti Imperiaban. Milánóban végezte zenei tanulmányait, majd a milánói rádió zenei osztályán dolgozott. Ő alapította ott a Studio di Fonologia Musicale nevű zenei műhelyt 1954-ben. Az Incontri Musicali című zenei folyóirat szerkesztőjeként dolgozott négy évig, majd 1960-tól a tanglewoodi Berkshire Music Center tanáraként. Később az oaklandi Mills College, majd a New York-i Juilliard School of Music tanáraként folytatta zenepedagógiai tevékenységét.
1974-től a párizsi Institut de Recherche et Coordination Acoustique/Musique vezetője, 1984-től a firenzei Maggio Musicale művészeti igazgatója. Élete utolsó éveiben a Szent Cecíliáról elnevezett zeneakadémiát vezette Rómában. (MTI)

http://www.umze.hu/

http://www.melathandrea.com/

http://www.youtube.com/watch?v=m56_ggjj3fw

Ha elfogadjuk a Rácz Aladár művészete és hangszere iránt őszintén lelkesedő Stravinsky értékelését, miszerint a cimbalom "ritka vadállat" volna, akkor azt mondhatjuk, hogy napjaink egyik legjelentősebb cimbalomszelídítője Szakály Ágnes. Több mint harminc éves, sikert sikerre halmozó pályafutása során nemcsak klasszikus átiratok tömegét készítette és játszotta el, de a számára komponált tizennégy cimbalomversennyel a zenetörténet 20. század végi fejezetében is biztosítva van a helye, s a jazz és más műfajok felé tett igen jelentős kiruccanásairól akkor még nem is szóltunk. A Tavaszi Fesztiválon az 1809-ben elhunyt Joseph Haydn előtt tiszteleg, s a koncert programjába illesztett két ősbemutatóval nemcsak azt kívánja bizonyítani, hogy a cimbalom a 21. század folyamán is fontos katalizátora lesz az új zene létrejöttének, hanem azt is, hogy több mint kétszáz éves kora ellenére Joseph Haydn továbbra is az egyik legjelentősebb kortársunknak tekinthető.

http://szakalyagnes.uw.hu/