A Cseh Köztársaság európai uniós elnöksége idején, 2009-ben, az EU tagországok több fontos kulturális eseménynek adnak helyszínt. Az egyik legjelentősebb közülük a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején a Szépművészeti Múzeumban Alphonse Mucha életművének legkiválóbb darabjaiból megrendezésre kerülő kiállítás. A Marta Sylvestrová (Morva Galéria, Brno) és Petr Štembera (Iparművészeti Múzeum, Prága) kurátorok által összeállított kiállítás a művész párizsi, amerikai és cseh korszakának legszebb plakátjait, festményeit, rajzait és fényképeit mutatja be, és azt az inspirációs és kreatív lehetőséget tárja fel, amelyet a női ábrázolások nyújtottak Mucha számára.

http://www.szepmuveszeti.hu/

KÉPBEN ELBESZÉLVE
Az elmúlt év legjobb sajtófotóit felvonultató tárlaton azok az események, arcok, hangulatok „köszönnek vissza”, amelyek a 2008-os esztendőt emlékezetessé tették. Drámai és örömteli pillanatok, küzdelmek, ünnep és gyász, hétköznapi élethelyzetek és soha többé ugyanígy tetten nem érhető művészeti és sport teljesítmények, természeti csodák.
1989. szeptember 11.: megnyílik a nyugati határ a kelet-német menekültek előtt. Ez az esemény nem csupán Magyarország, de Európa jövője szempontjából is meghatározó válik. A Határnyitás 20 éve című tárlaton ismert és eddig még soha nem látott fényképek, dokumentumok teszik lehetővé a történelmi időutazást.

http://www.hnm.hu/

Merítés a kortárs cseh irodalom gyöngyszemeiből. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása a világirodalom legjelentősebb cseh alkotóin kívül a fiatal írói nemzedék munkáiból is válogatást ad. A könyvdokumentumokból összeállított kiállítás a gazdag csehországi irodalmi kínálatból a modern cseh literatúra keresztmetszetét mutatja be, olyan klasszikusoktól kiindulva, mint Bohumil Hrabal vagy Milan Kundera munkássága, az évezred végi posztmodern irányzatok képviselőinek alkotásain át, Jiri Ktatochvil, Michal Ajvaz, Petr Rákos, Petr Sabach, Michal Viewegh és mások művei mentén haladva egészen napjaink pályakezdő, elsőkötetes íróinak ismertetéséig.
Rendező: Országos Széchényi Könyvtár, Cseh Centrum

http://www.oszk.hu/

A kiállításon résztvevő festőművészek:

Prágából Hajnal Mihály. Budapestről Ajtai Tamás, Bér Rudino, Bráda Tibor, Breznay András, Fenyvesi Márta, Gábriel Ajna, Galambos Tamás, Kovács Lehel, Kovács Péter Balázs, Kovács Tamás Vilmos, Nádas Alexandra, Nagy Gábor, Osgyányi Sára, Stefanovits Péter, Szotyori László, Takáts Márton, Tenk László, Vágó Magda és Zöld Anikó.

A kiállítás kurátora: Pogány Gábor művészettörténész

http://www.kepcsarnok.hu/

„Játékos műveket” mutatunk be, a humor a művészettel társul. A játék lényege, hogy láttasson, másképp mutassa a dolgokat, elvarázsoljon, fricskát adjon, eltávolítsa a jelenségeket a konkrét látványtól, a dolog mögöttes tartalmára hívja fel a figyelmet. A kiválasztott művészek ennek szellemében egyéni képi nyelvükkel fogalmazzák meg véleményüket hétköznapi valóságukról. A lényeg a művészetben tovább őrzött gyermeki nyitottság, a jelenségekre való rácsodálkozás, és a kendőzetlen, őszinte reagálás, amely a maga valóságában láttatja az élet sokszor abszurd történéseit.

A kiállítás kurátorai: Dr. Gergely Mariann és Olescher Tamás

http://www.marczi.hu/

Magyarország egy fővárostól távoli szegletében nemzetközileg ismert és elismert alkotótábor működik, immár másfél évtizede. Minden nyáron két hétig a művészek egymás mellett, egymás előtt, egymást inspirálva, együtt vagy külön-külön, de mindenképp egymásra figyelve, a másik művészetére fogékonyan alkotnak egy időben, párhuzamosan. Megihleti őket a magyar táj, a művésztelepi hangulat, befogadják egymás művészetét és befogadásra kínálják fel a magukét. Eddig 20 ország 130 művésze adott egymásnak randevút és készítette minden művésztelepen az abban az időben ott alkotók egyszeri és megismételhetetlen egymásrahatásából eredő műveket. A kölcsönös inspirációt magukkal viszik mint egy ajándékot és lélekben, kifejezési formáikban, tematikában gazdagodva, az őket ért impulzusokat befogadva építik be művészetükbe.
Csuta György (1952) festőművész, a békési művésztelep „spiritus rectora” mint művész otthonosan mozog a grafika, az akvarell és az olajfestészet terén, de szívesen kísérletezik a technikák átstruktúrálásával is. Mint jó organizátor, közösségi ember, számos külföldi művésztelepen – mind résztvevőként, mind szervezőként – megfordult (Trofaiach, St.Anton, Klagenfurt, Wörschach/Ausztria, Reinosa/Spanyolország, Biela/Olaszország), de részt vállalt több magyarországi alkotótábor eddigi munkájában is: Nagykanizsa, Gyomaendrőd, Hajós.

A kiállítás kurátorai: Csuta György és Szappanos T. Andrea

http://www.mkvm.hu/

A budapesti Iparművészeti Múzeum a zenélő órákhoz is önálló dallamot komponáló Haydn korát tárgykultúráján keresztül, többek között jellegzetes, különleges formájú és szerkezetű óratípusokkal idézi föl.

Haydn életpályája térben és időben széles kiterjedésű; Európa számos országában megfordult, a legegyszerűbb vidéki kúriáktól a legelőkelőbb fejedelmi udvarokig is eljutott. A születésétől haláláig terjedő hosszú időszak – mely művészi stílusában a rokokót, a klasszicizmust, az empire-t is magába foglalja, – más terminológiával a felvilágosodás korszaka.

A kiállítás képzeletbeli utazásra invitálja a látogatókat a találmányokban és felfedezésekben gazdag 18. századba, melyet a kor világképét összegző, Diderot-szerkesztette Enciklopédia mellett a múzeum gyűjteményeiből válogatott számos kincs idéz föl. A század egyik emblematikus tárgytípusa a több műfajt egyesítő óra – maga is összetett remekmű, s egyúttal, mint időmérő, filozófiai fogalom. Bemutatott sokféle típusát – közöttük megannyi különlegességet – territoriális csoportokban mutatja be a kiállítás, melyhez „Luxusórák Svájcból” címen a schaffhauseni IWC-cég kollekciójából válogatott exkluzív kortárs bemutató kapcsolódik.

Az iparművészeti remekek vizuális élményéhez változatos zenei programsorozat társul. A kiállítás helyszínén rendezett kamarakoncertek Haydn és kortársai muzsikájával szórakoztatják a látogatókat.

http://www.imm.hu/

A gyermekmunkák a 4–18 év közötti korcsoportok alkotó szemléletéről és az ott folyó pedagógiai munkáról igyekszik viszonylag teljes és plasztikus képet bemutatni.
„A gyíkok: gyermekek. Mind. Legyen diák, vagy tanár, mind egyformán látják a világot: alkotó, alakító szemmel. A gyíkok nem tétováznak, nincsenek görcseik, sem előítéleteik. Alkotnak, létrehoznak bármivel. De nem bármit. Ők a világ képét teremtik újra és újra, évről évre, csoportban és egyénileg. A gyíkok azért járnak fel – immár 33 éve – a Magyar Nemzeti Galériabeli műhelyükbe, hogy vigyázó szemüket a világ állandóságára és változásaira egyaránt rávessék, gondolataikat és érzéseiket képbe, szoborba, anyagba, eszközbe fogalmazva tárják szüleik, a felnőtt társadalom, vagy éppen saját maguk elé.
A gyíkok nem különös lények, nem tehetségesebbek vagy okosabbak társaiknál, talán kicsit felszabadultabbak (szabadabbak?), merészek és vállalkozó kedvűek.
A GYIK Műhely – feloldjuk a rejtélyes szót – Gyermek- és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely a szabadság, az önálló gondolatok kicsiny szigete. Jó ott hajótörést szenvedni.” (Sinkó István)

A kiállítás kurátora: Sinkó István (képzőművész, stúdióvezető)

http://www.patakymk.hu/

Ismeretlen újító alkotóként Edward Saidi Tingatinga (1932–72) indította el az azóta világszerte ismertté vált tanzániai festészeti stílust és alkotóközösséget néhány év alatt a 60-as évek végén.
A KIKOA Art és a Compass Communication Company Ltd. válogatásában bemutatott képek az irányzat születésének eredeti helyszínéről érkeztek Magyarországra: Tanzánia, Dar-es-Salaam, Morogoro Store városrész. Ezen a helyen kezdett dolgozni Tingatinga és első csoportja, valamint itt áll ma a festőszövetség (Tingatinga Art Cooperative Society) központi épülete, ahol a festők többsége a közös alkotóműhelyben dolgozik.
A tingatinga festmények az önmagukban hordozott történetek kettősségeit ragadják meg: a természet erejét és törékenységét, a hétköznapi élet egyszerűségét és misztikáját, a tanzániai környezet energikus szépségét és ellentmondásosságát. Az intenzív színhatást a kezdetektől alkalmazott kevert zománc festék több rétegben történő alkalmazása, a vibráló színvilág egyértelmű és letisztult használata idézi elő.

A kiállítás kurátora: Dr. Nagy Imre művészettörténész

http://www.karinthyszalon.hu/

Az interkulturális párbeszéd keretében megrendezett kiállítás speciális színfolttal gazdagíthatja a fesztivál kínálatát, tekintettel arra, hogy az elmúlt évszázadok Erdélyben a több nemzetiség együttélésével befogadó kultúrává alakította az erdélyi művészeti életet. A 20 éves Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében törekszik a kulturális sokszínűség, a határon túli, új művészeti törekvések bemutatására.

A kiállítás kurátora: Csernitcky Mónika művészettörténész

http://www.varmegyegaleria.hu/

Egy kiállítás a Makett Laborban a Tavaszi Fesztivál támogatásával, ahol mindenki kiállíthatja kedvenc szobanövényét!
A növényekhez mindenkitől kérünk egy fotót, melyet kedvenced mellé helyezünk el.
Az Urban Glasshouses projekt egy kutatás, mely egy olyan városi jelenségcsoportra koncentrálódik, melyet Budapesten járva-kelve fedeztünk fel, és ítéltünk megörökítésre érdemesnek. Az utcákat járva nagy számban találtunk olyan kirakatot, mely eredeti funkcióját elveszítve "jobb híján" szobanövények lakhelyeivé alakultak át.
A kirakatok mögé nézve egyéni motivációkkal, személyes történetekkel és emlékekkel találkozunk. Esztétikai funkciójuk mellett a növényeknek saját történetük van.
A városban található üvegházakról térkép készül, így bárki elzarándokolhat és gyönyörködhet a kiállításon fotók formájában bemutatott különös kirakatokban.

http://www.medencecsoport.hu/

Talán szociológiai jellegű felmérésnek is fölfogható ez a kísérlet, amelyben arra szeretnénk választ kapni, hogyan látják közvetlen lakókörnyezetüket az iskoláskorú gyerekek. Visszaemlékezve a gyermeki létünkre, úgy találjuk, hogy a legrégebbi emlékeink között csak néhány „külső” helyszín szerepel, többnyire a lakóház és az óvoda. A többi tér az iskolás évek során „telik meg” látvány-emlékekkel. Azt is érdekes lesz megfigyelni, hogy mi ragadja meg a gyerekek fantáziáját.

A kiállítás kurátora: Pogány Gábor művészettörténész

http://www.kepcsarnok.hu/

A Pozsonyban élő Erik Binder a gördeszkás szubkultúra, a graffitik stílusában fest, csorgat festéket kartonra, s ezzel egy peremhelyzetben lévő megnyilvánulást közelít a magas művészethez. A világszerte ismert művész gyermekfoglalkozásokat is vezet, amelyek a spontán tárgyformáló kreativitást célozzák meg.
A. Király Andrást is a public art, az utcaművészet érdekli, de az ő munkái hatalmas léptékben megszerkesztett, az óriásplakátokkal konkuráló falfestmények, padlódíszek. A kiállítás kapcsán két mű ötlete merült fel. Az egyik egy az Inda Galéria lakóépületének belső udvarára készítendő (a kiállítás után is megmaradó) szőnyegmotívum, a másik egy falfestmény, ami a galéria ablakából látszó játszótér tűzfalán látható. Harmadik műként egy rajzsorozat is készül, amely régészeti rajzstílust követve mai tárgyakat ábrázol. Ennek módszerét elsajátíthatja az ide látogató gyerek közönség.
Szemző Zsófi 2008-ban végzett a MOME videó szakán, a kiállításra helyspecifikus alkotást tervez, ami egy fali csempekép, és személyes történetekké összeálló sokdarabos akvarellsorozat részekből fog állni.
A kiállítás időtartama alatt az alkotók gyermekfoglalkozásokat vezetnek, amelyeken a résztvevő gyerekek önálló műveket készíthetnek, amelyeket a galériában kiállítanak. A megvalósult szőnyegminta a ház udvarán szintén egy musztert szolgáltat kisebbeknek, hogy kifestőkönyv szerűen kiszínezzék. A kiállítás a gyerekek rajzaival így folyamatosan épül.

http://www.indagaleria.hu/

A Nessim Galéria egy igazi kuriózumot kínál a budapesti közönségnek azzal, hogy a cseh neoavantgárd fotográfia egy jelentős alakjának, Ivo Přečeknek (1935-2006) a munkáit mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
A híres DOFO csoportot egy barátjával együtt megalakító olomouci alkotó egész életében nagyon autonóm módon közelített a fotográfiához és a Nessim Galéria kiállítása, mely a Muzeum Umění Olomouc közreműködésével valósul meg, Ivo Přeček, az 1960-es, 70-es években készült konceptuális munkáira koncentrál.
A cseh fotográfiában a konceptuális fotó nagyon erősen jelen van, mint áramlat és Ivo Přeček pontosan ennek az áramlatnak egy nagyon jellegzetesen gondolkozó alakja.

A kiállítás kurátora: Štěpánka Bieleszova, Surányi Mihály

A témaválasztás az évforduló miatt adott, a 20 évvel ezelőtti, illetve az azóta eltelt időszak képzőművészek általi interpretálása különleges élményt nyújt majd, hiszen fiatal és idősebb művészek is részt vesznek a pályázaton. Olyan fiatal művészek, akik még kisgyerekek voltak a rendszerváltáskor és olyanok is, akik fiatal felnőttként élték meg 1989-et. A kortárs képzőművészek egy jelentős része érzékenyen reagál a körülötte zajló eseményekre, sajátos korlenyomatot adva a legújabb kori magyar történelemről. Izgalmas lesz látni, hogyan reagálnak művészek az elmúlt 20 év történéséire, illetve visszatekintve a 20 évvel ezelőtti eseményekre hogyan értékelik azokat.

A kiállítás kurátora: Matyók Lilla

http://www.frissgaleria.hu/

A kiállításon összesen hat, három magyar – Czeizel Balázs, Detvay Jenő, Szombathy Bálint -, és három lengyel - Anita Andrzejewska, Agnieszka Kaminska, Jowita Bogna Mormul – kortárs művész fotográfiái kerülnek bemutatása a Bolt Fotó Galéria válogatásában. Képeiket a hétköznapi tárgyak titokzatos megjelenítése köti össze. Szentimentális, homályos, leheletkönnyű sejtelmes nyomatok.
A befogadóra vár a megfejtés.

A kiállítás kurátora: Detvay Jenő (Lengyel Intézet)

http://www.polinst.hu/

1909 decemberében Művészház néven új művészeti egyesület alakult Budapesten, amely rövid fennállása alatt nagy jelentőségű kiállítások sorát rendezte meg a modern művészet kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselőinek munkáiból.

A Művészház tevékenysége és jelentősége mind a mai napig kevéssé ismert. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása ennek a modern művészet alakulásában és elismertetésében kulcsszerepet játszó intézménynek a működését tárja fel és mutatja be. Ezeknek a műveknek a nagy része ma magángyűjteményekben és külföldi múzeumokban található, a kiállítás célja, hogy ezek minél szélesebb körű felvonultatásával adjon képet a Művészházról.
A Magyar Nemzeti Galéria Kiállításán válogatást láthatnak a korszak legjelentősebb művészeinek a munkáiból, többek között , Rippl-Rónai József, Vaszary János, Kernstok Károly, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Egry József, Kádár Béla, Kmetty János és Nemes Lampérth József alkotásaiból.

A kiállítás kurátora: Zwickl András

http://www.mng.hu/

A kesztyű az északi népek viseletének egyik legfontosabb darabja, a legrégebbi, megmaradt kesztyűk Észtországban a 14. századból származnak. A kesztyűk kötött mintáinak mágikus védőerőt tulajdonítottak, ezért aztán az észtek a legmelegebb nyári napokon is tűztek egy párat az övükbe. A kesztyűnek fontos szerepe volt az esküvői és temetési szertartásokban, de betegségeket is lehetett vele gyógyítani. A hideg télen meleget adnak, de talán él még őseink azon hite is, hogy mintáik megvédenek minket a gonosztól.
Az idén száz éves Észt Nemzeti Múzeum vendégkiállítása az Észt Intézet közvetítésével érkezik Magyarországra.

A kiállítás kurátora: Reet Piiri (Észt Nemzeti Múzeum)

http://www.esztorszag.hu/

A spanyolországi Leonban található MUSAC Európa egyik legizgalmasabb XXI. századi nemzetközi kortárs művészeti gyűjtemény, amelynek anyagából rendezzük meg tavasszal azt a nagyszabású kiállítás, ami az élet szélsőségeivel foglalkozik. A világ különböző tájairól érkező 36 művész közel 100 munkáját bemutató grandiózus tárlat élet és művészet viszonyát vizsgálja.
Annak, amit látunk, köze van ahhoz, ahogyan élünk. S ez kulcs a művészet megértéséhez. A Műcsarnok egész épületét betöltő alkotások: rajzok, festmények, falfestmények, filmek, fotók, videómunkák, installációk két eltérő, a mindennapi élet érzéki, illetve szellemi vonatkozásait előtérbe helyező művészi felfogást állítanak szembe. Menny és pokol – a kortárs képzőművészet színe-java mediterrán szemmel.

Kurátorok: Dr. Petrányi Zsolt, Augustin Pérez Rubio

http://www.mucsarnok.hu/

A művész helyett a gyerekek alkotó fantáziája kerül középpontba.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet az elmúlt évek során múzeumpedagógiai tevékenységének meghatározó elemeként több ízben hirdetett rajzpályázatot budapesti gyerekek számára. A témák részben aktuális kiállításaikhoz kapcsolódtak, részben neves színházi eseményekre reflektáltak.

http://www.oszmi.hu/

A megszületésekor elsősorban dokumentarista színházi fotó mára külön művészeti ággá nőtte ki magát. A méltatlanul a múzeumi érdeklődés perifériáján mozgó specifikusan színházi képek a fotós színházlátásáról, az előadás atmoszférájáról, illetve egy adott közösség színházi kultúrájáról is „tudósítanak”.
Kronbauer sajátos szemléletmódot tükröző képei, így nem „csak” színházi és nem „csak” fotós revelációk: egyedi műalkotások idéznek meg kiemelkedő – még a szakemberek túlnyomó többsége számára is részben ismeretlen – külföldi színházi pillanatokat.
A kiállítást kísérő szakmai beszélgetések, illetve múzeumpedagógiai foglalkozások elsődleges feladata, hogy felvessék a kortárs színházi fotózás alapvető kérdéseit, hogy minél szélesebb – mind korosztályi, mind társadalmi értelemben – rétegeket tudjon „megszólítani” a tárlat.

http://www.oszmi.hu/

Bohuslav Martinů (1890–1959) cseh zeneszerző, hegedűművész, a XX. századi új cseh zene legjelentősebb alkotója. A művész halálának 50. évfordulója alkalmára készített kamara-kiállítás kép- és multimédiás anyagát a prágai Martinů Intézet bocsátotta a kiállítók rendelkezésére.

A kiállítás kurátor: Sandra Bergmannová

A 90-es években a cseh fotóművészetben központi szerepet kapott a test és a testiség témája, amely napjainkban is fontos, de már korántsem annyira lényeges és gyakori, mivel nagy mértékben átadta helyét az identitás témájának. Úgy tűnik, hogy ez a téma kiváltképp vonzó azon női fotográfusok számára, akik saját identitásukat és átalakulásaikat gyakran önreflexíven kutatják, vizsgálják, illetve a modern nők férfiakhoz, gyermekekhez és a társadalomhoz, az emancipációhoz és a nembéli eltérésekhez való viszonyulásának számos szerepével is foglalkoznak. A kiállítás az identitás témáját mutatja be a kortárs cseh és szlovák fotográfia legfiatalabb generációjának legjelentősebb női képviselőinek munkáin keresztül. Noha művészetükben valamilyen módon érvényesül a női szenzibilitás és női szemlélet, nem tarthatjuk mindegyiket speciálisan a női művészet jellegzetes-, vagy akár a feminizmus éles megnyilvánulásának.

Ez egy széles közönségréteget vonzó, több órás performance, melynek során egy hatalmas medencében a víz alatt készülnek a szobrok. A víz alatti eseményeket kamera rögzíti és egy nagy méretű kivetítő segítségével a közönség is nyomon követheti.

Hatalmas üstökben felmelegítik a viaszt, majd két segítő lassan önteni kezdi azt egy medencébe. A szobrász a víz alatt formálja a becsapódó anyagot.
A megszilárdult kész szobrokat óvatosan kiemelik a medencéből, melyet az esemény napján a közeli MOM Parkban tekinthetnek meg.
A performance menete:
A medence szélén elkezdődik a viasz felmelegítése, a segítők lassan önteni kezdik a forró viaszt a medencébe. A szobrász a víz alatt formálja a becsapódó anyagot. A víz alatti eseményeket kamera rögzíti( két búvár), a látványt a közönség egy nagy méretű kivetítőn láthatja. A megszilárdult szobrot óvatosan kiemelik a medencéből. A közönség a medencét körülállva bárhonnan szemlélheti az alkotás folyamatát. A felszínen filmes stáb forgat

Egy nagyméretű szobrot kiállítunk a Mom bevásárlóközpontban az esemény napján, mellette egy megállító táblával, így akit érdekel a nyilvános szoboröntés átlátogathat Sportmax-ba.

Másnap ,vasárnap kész műveket MOM Parkban tekinthetik meg, egy kis pezsgős fogadás keretében az érdeklődők. A víz alatt készült felvételeket és az előző napi eseményekből egy rövid ízelítőt szintén bemutatunk a kiállításon. Azt követően a Szabó Öntödében fémbe öntjűk a szobrokat.

Performance: Sportmax 1123Csörsz utca 14-16 (április 4. 14 órától 22óráig)
Kiállítás: MOM Park Bevásárlóközpont 1123 Budapest Alkotás u. 53.
(április 5. fogadás, kiállítás 17 órakkor)