Joshua Bell napjaink egyik legsikeresebb hegedűse. E világhírű művész lemezeivel és hangversenyeivel pályája kezdete óta a figyelem középpontjában áll. 2007-ben, egy januári reggelen, Washington egyik legforgalmasabb metróállomásán, kopott farmerben, kinyúlt pólóban és baseballsapkában 43 percen keresztül utcazenélt méregdrága hegedűjén. Hat nehéz és igényes klasszikus művet játszott, miközben 1097 járókelő, többnyire középosztálybeli kormányzati tisztviselő haladt el előtte. A többség meg sem állt, nem vette észre az aluljárói környezetben szokatlan, rendkívül magas művészi minőséget. Alig néhányan töltöttek el pár percet zenehallgatással, heten adakoztak, s valamivel több, mint 32 dollár került a hegedűtokba. Magát Joshua Bellt pedig egyetlen egy hölgy ismerte fel. Tudomásunk szerint Joshua Bell 2009-ben nem tervez Blaha Lujza téri fellépést, így Csajkovszkij hegedűversenyének előadását a valamivel jobb akusztikával rendelkező hangversenyteremben élvezhetjük. A nagyszerű, és a budapesti közönség előtt sem ismeretlen Camerata Salzburg együttesét a kiváló francia dirigens, Louis Langrée irányítja.

http://www.youtube.com/watch?v=DvlTuBnpKpc

http://www.joshuabell.com/

A verseket fordította: Müller Péter Sziámi
Radjami herceg, Lahore trónörököse a mulató európaiak életét éli Párizsban. Hazája törvényei szerint hamarosan meg kell nősülnie és el kell foglalnia „ősei trónját”. Ám ő beleszeret Odette-be, az ünnepelt párizsi művésznőbe, aki egy indiai tárgyú operettnek, A bajadér-nak címszerepét játssza a varietében. A történet egy herceg palotájában játszódik le „indiai környezetben”. A színpadias „misztikus” környezet arra való, hogy a herceg minél könnyebben meghódíthassa Odette-et.

http://www.youtube.com/watch?v=OsuSqHBfBIU

A park magyar fordítója, Forgách András szerint Botho Strauß - „Egyszerre pofátlanul hatásvadász és ugyanakkor szemérmesen rejtőzködő.” Írásait áthatja a sorsszerűség kérdése és a tragikum különféle formáinak nosztalgiája, de a metsző humor sem hiányzik belőlük. A magyarországi színházakban nem most találkozhatunk először a nevével.

A művészetek bárkája továbbhajózik.

Az egyelőre rövid hagyományú Fringe Fesztivál díjazottjai tavaly nagysikerű közös hangversenyt adtak a nagyhagyományú Tavaszi Fesztiválon. Az EtnoRom és a Fugato Orchestra koncertjének sikere jól példázta, hogy érdemes a nagyon eltérő gyökerű muzsikák, a más-más szemléletű zenészek közös nevezőjét keresni. S ha már tényleg egy hajóban utaznak, afféle Noé bárkája gyanánt haladnak egy ismeretlen végcél felé, miért ne adnánk a kezükbe közös evezőt is?

2003-ban alakult a Capriccio Kamarazenekar a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból.
A zenekar minden korszakot felölelő repertoárral rendelkezik. 2006-ban részt vettek a Kodály-Bartók Világzenekar munkájában, Kecskeméten.
1. hegedű: Juhász Ágnes – hangversenymester, Stefkó Mihály, Gárdián Rita, Jobbágy Andor, Radics Ádám
2. hegedű: Bánhegyi Tünde – szólamvezető, Lajhó Barbara, Báthori András, Dávid Eszter,
Brácsa: Konrád Barnabás – szólamvezető, Tóth Dávid, Bakay Viktória
Cselló: Andrási Mónika – szólamvezető, Háry Péter, Kovács Bendegúz
Bőgő: Lázár Gyula

Művészeti vezető: Bánfalvi Béla


Unger Balázs harmonikás barátjával Wertetics Szlobodán 2006-ban indította útjára a CimbaliBand-et, miután több éven át muzsikált a Dresch Quartet, a Fonó Zenekar és az Állami Népi Együttes cimbalmosaként. Első lemezén, a TransBalkan Expressen magyar, román, szerb, bolgár és macedón dalokat, ritmusokat fűzött össze. Noha a cimbalom-harmonika felállás balkáni szomszédainknál óriási népszerűségnek örvend, nálunk a CimbaliBand az egyetlen ilyen zenekar.
Idén új lemezzel készülnek kirukkolni az európai zenei piacra. A német Oriente Musik kiadó felkérésére készítették el augusztusban Feketetó című lemezüket, melynek ihletője a legendás hírű erdélyi feketetói vásár. A hangzás az előző lemezhez képest talán még egyénibbé vált, amire garancia a lemez zenei rendezője Pál István "Szalonna" (Állami Népi Együttes) és a lemezen közreműködő Heather Throst és Jeremy Barnes népszerű amerikai világzenei duója a Hawk and a Hacksaw.
Unger Balázs - cimbalom,ének; Wertetics Szlobodán – harmonika; Boda Gellért – hegedű; Rodek Krisztián - derbuka, tamburabrács; Pataj Péter – nagybőgő; Unger Gergő – gitár; Szita Eszter – ének


http://www.youtube.com/watch?v=eta47gQHR-c

http://www.cimbaliband.hu/CimbaliBand.html

Joó Réka
Professzionális zenei tanulmányait a kecskeméti Kodály Iskolában, Dratsay Ákos fuvolaművész-tanárnál kezdte. 2000-ben az országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaversenyen első díjat nyert, s a versenyen nyújtott előadásáért felvételi vizsga nélkül vették fel a budapesti Zeneakadémiára, Kovács Lóránt osztályába. Egyetemi évei alatt Erasmus ösztöndíjasként fél évet az olasz-svájci Luganoban tanult. Művészdiplomáját 2005-ben szerezte meg.
Tanulmányai befejezése után több nagyhírű együttes tagjai közé nyert felvételt: az Európai Unió Ifjúsági Zenekarába , az olaszországi Teatro Lirico Sperimentale di Spoleto zenekarába, a Jeunesses Musicales Világzenekarba, valamint a Vásáry Tamás által vezetett Kodály Ifjúsági Világzenekarba. A Göteborgi Szimfónikus Zenekar és a Göteborgi Opera részvételével működő Svéd Nemzeti Zenekari Akadémia hallgatója.

Zdeněk Miler cseh animációs filmrendező és képzőművész Kladnoban született 1921-ben. Szakmai pályafutása még a háború alatt a zlíni filmstúdióban indult, 1945-től pedig Prágában, Jiří Trnka stúdiójában folytatta munkáját. Hazájában és külföldön egyaránt a Kisvakond sorozat tette híressé, amely mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Napjainkig több mint ötven epizód készült belőle. A sorozat érdekessége, hogy a filmben nem beszélnek, Kisvakond és barátai csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, amelyekhez a rendező a kislányairól, Kateřináról és Barboráról készített hangfelvételeket használta fel.
A kiállításon láthatóak lesznek Zdeněk Miler eredeti képei, rajzfilmek és a legkülönfélébb Kisvakondos termékek.

A Cseh Köztársaság európai uniós elnöksége idején, 2009-ben, az EU tagországok több fontos kulturális eseménynek adnak helyszínt. Az egyik legjelentősebb közülük a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején a Szépművészeti Múzeumban Alphonse Mucha életművének legkiválóbb darabjaiból megrendezésre kerülő kiállítás. A Marta Sylvestrová (Morva Galéria, Brno) és Petr Štembera (Iparművészeti Múzeum, Prága) kurátorok által összeállított kiállítás a művész párizsi, amerikai és cseh korszakának legszebb plakátjait, festményeit, rajzait és fényképeit mutatja be, és azt az inspirációs és kreatív lehetőséget tárja fel, amelyet a női ábrázolások nyújtottak Mucha számára.

http://www.szepmuveszeti.hu/

KÉPBEN ELBESZÉLVE
Az elmúlt év legjobb sajtófotóit felvonultató tárlaton azok az események, arcok, hangulatok „köszönnek vissza”, amelyek a 2008-os esztendőt emlékezetessé tették. Drámai és örömteli pillanatok, küzdelmek, ünnep és gyász, hétköznapi élethelyzetek és soha többé ugyanígy tetten nem érhető művészeti és sport teljesítmények, természeti csodák.
1989. szeptember 11.: megnyílik a nyugati határ a kelet-német menekültek előtt. Ez az esemény nem csupán Magyarország, de Európa jövője szempontjából is meghatározó válik. A Határnyitás 20 éve című tárlaton ismert és eddig még soha nem látott fényképek, dokumentumok teszik lehetővé a történelmi időutazást.

http://www.hnm.hu/

Merítés a kortárs cseh irodalom gyöngyszemeiből. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása a világirodalom legjelentősebb cseh alkotóin kívül a fiatal írói nemzedék munkáiból is válogatást ad. A könyvdokumentumokból összeállított kiállítás a gazdag csehországi irodalmi kínálatból a modern cseh literatúra keresztmetszetét mutatja be, olyan klasszikusoktól kiindulva, mint Bohumil Hrabal vagy Milan Kundera munkássága, az évezred végi posztmodern irányzatok képviselőinek alkotásain át, Jiri Ktatochvil, Michal Ajvaz, Petr Rákos, Petr Sabach, Michal Viewegh és mások művei mentén haladva egészen napjaink pályakezdő, elsőkötetes íróinak ismertetéséig.
Rendező: Országos Széchényi Könyvtár, Cseh Centrum

http://www.oszk.hu/

A kiállításon résztvevő festőművészek:

Prágából Hajnal Mihály. Budapestről Ajtai Tamás, Bér Rudino, Bráda Tibor, Breznay András, Fenyvesi Márta, Gábriel Ajna, Galambos Tamás, Kovács Lehel, Kovács Péter Balázs, Kovács Tamás Vilmos, Nádas Alexandra, Nagy Gábor, Osgyányi Sára, Stefanovits Péter, Szotyori László, Takáts Márton, Tenk László, Vágó Magda és Zöld Anikó.

A kiállítás kurátora: Pogány Gábor művészettörténész

http://www.kepcsarnok.hu/

„Játékos műveket” mutatunk be, a humor a művészettel társul. A játék lényege, hogy láttasson, másképp mutassa a dolgokat, elvarázsoljon, fricskát adjon, eltávolítsa a jelenségeket a konkrét látványtól, a dolog mögöttes tartalmára hívja fel a figyelmet. A kiválasztott művészek ennek szellemében egyéni képi nyelvükkel fogalmazzák meg véleményüket hétköznapi valóságukról. A lényeg a művészetben tovább őrzött gyermeki nyitottság, a jelenségekre való rácsodálkozás, és a kendőzetlen, őszinte reagálás, amely a maga valóságában láttatja az élet sokszor abszurd történéseit.

A kiállítás kurátorai: Dr. Gergely Mariann és Olescher Tamás

http://www.marczi.hu/