színpadkép nyers egyszerűsége a színpadi fogalmazás meghatározó eleme: a háttérben árválkodó fa, illetve a színpad két oldalán lévő négy-négy téglalapkivágatot tartalmazó fal keretezi a drámát, ebben helyezi el a rendező az embereket. Mert ezen van a fő hangsúly, az embereken, és mindenen, ami emberi: érzelmek, érzések, vágyak és gyarlóság. A nagy rendszereket ezek mozgatják. Leart például az, hogy elhiszi, hogy a körülötte lévő kirakatbábuk emberek. Izsák Lili jelmezeinek mesterkélt trendiségnek álcázott natúr abszurdja remekül jelzi, hogy itt a külcsín diktatúrájáról van szó, Lear tulajdonképpen Látszatország királya, aki élvezni szeretné az öregkor gyönyöreit, addigi életének gyümölcsét, lányai ajnározó szeretetét. Két lánya, Goneril és Regan apu számára tejjel-mézzel folyó Kánaán biztosításának ígéretével meggyőzik arról, hogy jó kezekbe kerül az ország, Cordelia azonban megpróbál a valóság szintjén maradni, nem hazudja apjának, amit az amúgy elvárna, így a harmadik lány örökség, sőt hozomány nélkül marad, csupán a helyzet eredményezte szánalomnak köszönhető, hogy a francia király elveszi és rögvest el is viszi Cordeliát. A király bizalmasa, Kent szót emelne Lear döntése ellen, ám a király dühében őt is száműzi.


Színházajánló.hu